Falus: Egészségügyi és szociális téren utat vesztettünk
Abból, ami a Fidesz programjában volt, nem pont erre számítottak a kollégák - állítja Falus Ferenc az ÁNTSZ széttagolásáról a Népszavának adott interjúban.
A volt országos tiszti főorvos szerint úgy erősítették meg a szervezetet, hogy mára már nincs is. Úgy véli, az az egészségügyi koncepció, ami ma felsejlik a kormányzati tervekből, nem az egészségben eltölthető életévek számának növelését tekinti elsőszámú prioritásnak, hanem sokkal inkább hatalmi és fiskális szempontokat.
- Korábban mentőorvosként is dolgozott. Mit szólt a sárga mentőautók tervéhez?
- Hangosan röhögtem. A mentőszolgálat problémái közül ez sokadik a sorban. Nekem teljesen mindegy, milyen színű, a lényeg, hogy felismerhető legyen. Mivel elég konzervatív vagyok, sajnálni fogom, hogy azok a jelzések, amikkel én is mentőztem sok évvel ezelőtt, most megváltoznak, de hát az újnak is lehet örülni.
- Az egészségügy mai helyzetében ez legfeljebb szimbolikus intézkedés. A látványos elemekre koncentrál a kormány?
- Úgy látom, arra sem figyelnek. Pozitívan kellene értékelni, hogy a mentőszolgálat fejlesztésében legalább a látványos elemekről szó van. Arról ugyanis nincs, hogy a mentőápolóknak milyen a fizikai terhelése, mennyi a fizetésük, mennyi idő alatt ér a helyszínre egy mentőautó, milyen felszereltsége van, vagy hogy a mentődolgozók továbbképzése megfelelő-e. Szóval lenne néhány súlyos kérdés, és lehet, hogy ezek több figyelmet érdemelnének, talán fontosabbak annál, hogy milyen színűek a mentőautók.
- Hogyan jellemezné az utóbbi egy év egészségpolitikai intézkedéseit?
- Szakmaiatlannak. Az egészségügyben, mint minden más területen a hatalmi szempontokat követi az átalakítás iránya. A Fidesz egészségügyi programjában egy konkrét ígéret volt, aminek én is, a munkatársaim is nagyon örültünk. Az, hogy megerősítik az ÁNTSZ-t. Na, úgy megerősítették, hogy már nincs is. A megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervében az ÁNTSZ-ből annyi maradt, hogy a vezetőt még mindig tisztiorvosnak, vagy tiszti főorvosnak hívják. Ez már nem az a központilag irányított félkatonai szervezet, ami hihetetlenül gyorsan képes az intézkedésre.
Ha például az országos tiszti főorvos intézkedni kíván, akkor azt a megyei kormányhivatalok vezetőin keresztül kell jeleznie, ami mindenképpen időveszteséget jelent. Tavaly tavasszal a felsőzsolcai árvíz idején nekem még lehetőségem volt arra, hogy este 8-kor felhívjam győri kollégáimat és azt mondjam, másnap reggel 8-kor két autóval fertőtlenítésére legyenek szívesek a helyszínen jelentkezni. Azt sem kérdezték, hogy a benzinszámlát hova számolják el, azt sem, hogy a túlórapénzzel mi történjen, vagy egyebek. Lehetősége volt az országos vezetőnek az erőforrásokkal való szabad gazdálkodásra. Nagy kérdés, hogy ebben a széttagolt struktúrában mi fog ebből megmaradni, vagy hogyan fog működni.
- Az új struktúra kockázatot jelenthet az ÁNTSZ hatékonyságára?
- Sajnos az eredendő bűn korábbról ered. A teoretikus elképzelés az volt, hogy az emberi egészséggel kapcsolatos összes felelősséget egy kézben kell tartani a mindenkori kormányzaton belül. Ez Kertai Pál professzor elve volt, ami '90-91-ben egy nagyon rövid ideig meg is valósult, aztán elkezdték szétosztani a felelősséget a különböző tárcák között. Az én időmben két súlyos csapás is érte a tisztiorvosi szolgálatot; az egyik az élelmiszerlánccal kapcsolatos kérdések mezőgazdasági szakigazgatásnak történt átadása, a másik pedig a munkaegészségügyi feladatok elvitele.
Egyik sem spórolt meg érdemi pénzt, és a feladatellátás hatékonysága sem javult ennek következtében. Ami most történik, az tulajdonképpen ezeknek a korábbi lépéseknek a folytatásaként is értelmezhető. A kormányhivatalok ügye mellett viszont egy másik kérdés, hogy a kutatás, a háttérmunka, tehát azok feladatok, amik az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz tartoztak, illetve az ezekkel foglalkozó szakemberek tudása hogyan használható ki optimálisan anélkül, hogy párhuzamosságok legyenek.
Ez mind kérdésessé vált abban a pillanatban, amikor létrehozták a GYEMSZI nevű szervezetet (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet - a szerk.), ahova a tiszti főorvosi hivatal integrált hatáskörei kerültek. Tehát az országos tiszti főorvos, mára nem is félkarú, hanem negyedkarú. Sem országos hálózata nincs, sem a szakmai felügyelethez szükséges ismeretanyag és szervezet nem áll rendelkezésére. Abból, ami a Fidesz programjában volt, nem pont erre számítottak a kollégák.
- Jól vesszük ki a szavaiból, hogy nem szívesen lenne az utóda helyében?
- Egészen biztosan nem lennék, két okból sem. Az egyik, hogy az országos tiszti főorvos munkakörét köztisztviselőből kormánytisztviselővé minősítették át. Abban a percben én már tudtam, hogy a kormány tisztviselőjének, ebben a megfogalmazásban tökéletesen alkalmatlan vagyok. Így is 16 órával tovább voltam kormánytisztviselő, mint szerettem volna.
A másik ilyen kritikus pont az lett volna, amikor nekem kellett volna számon kérni, hogy egy adott kistérségi intézetben hova tették ki a Nenyit, illetve elég jól lett-e kitéve, és mondjuk ezzel kapcsolatban eljárást is kellett volna indítanom. Ez valószínűleg az a pillanat lett volna, amikor akár köztisztviselőnek, akár kormánytisztviselőnek hívnak, nem vállalkozom a szerepre. Úgyhogy ezt szerencsésen megúsztam, és tulajdonképpen nem is voltam ellene annak, hogy felmentsenek.
