hirdetés
2025. április. 03., csütörtök - Buda, Richárd, Múzsa.
hirdetés

A meddőség kapcsolata a fizikai és pszichés stresszel

Sokáig főként állatvizsgálatokból voltak ismereteink arról, hogy az élelemhiány, a megnövekedett populációsűrűség, a szubdomináns helyzet mind gátolhatja az ovulációt, vagyis a szaporodást.

A fizikai stressz és a meddőség
Sportolók körében jól ismert jelenség, hogy az állandó erős fizikai tréning ovulációs zavarokat, a menstruáció tartós kimaradását okozhatja, és tudjuk azt is, hogy a balettáncosoknál, futóknál és más, fiatalon elkezdett sportágakban a lányok nemi érése átlagosan 1–2 évvel kitolódik. Az állandó fizikai erőkifejtés valójában komoly stressz a szervezet számára, és nem meglepő, hogy a szervezet úgy „dönt”, ez az idő nem megfelelő a szaporodásra. 
A tartós éhezés szintén anovulációt okoz, ez áll a helyzet áll elő anorexia nervosában. Az anorexiában szenvedő betegek (főként nők) elutasítják a táplálékot abban a hiszemben, hogy túlsúlyosak. E betegség egyik diagnosztikus kritériuma, hogy legalább három hónapja kimaradt a havi vérzés.
 
Az alultápláltság azonban sokkal gyakoribb, mintsem gondolnánk. Akik állandó, intenzív fogyókúrát tartanak, vagy számukra optimális súlyukat csak folyamatos kalóriamegvonással képesek tartani, szintén számolhatnak menstruációs zavarokkal, s végső soron meddőséggel.
Egy vizsgálatban meddőséggel kezelt nők 30%-a (!) a megfelelő kalóriabevitel biztosítása után teherbe esett. Meglepő módon a vizsgált nők közt sokan az átlagnépességhez képest túlsúlyosnak számítottak, így a kutatócsoport arra következtetett, hogy mindenkit jellemezhet egy, ún. „biológiai” testsúly, s ha ettől táplálékkorlátozással jelentősen eltér lefelé, akkor meddőség léphet fel.
Hogyan okozhat a lelki stressz meddőséget?
Mára már pontosan tudjuk, hogy a stressz hatására keletkező stresszhormonok kifejezetten gátolják az agyban lévő „hormon-karmester”, a hipotalamusz nemi hormonokat serkentő anyagainak (pl. a gonadotropin releasing hormon) kibocsátását. Ennek következtében a hipofízisnek, vagy agyalapi mirigynek nevezett „elsőhegedűs” nem bocsát ki két igen fontos hormont, a luteinizáló (LH) és a follikulus serkentő hormont (FSH), amelyek beindítanák, illetve fenntartanák a normális női havi ciklust. A stresszhormonok további hatása, hogy csökkentik a petefészkek nemihormon-érzékenységét, vagyis ami kevés női nemi hormon mégiscsak kikerül a véráramba, még annak a hatása is gátlódik. A stressz további hatása a fokozott prolaktin termelődés is. Ez a hormon a nevét onnan kapta, hogy szülés előtt előkészíti, szülés után serkenti a tejelválasztást. A prolaktin az egyik leghatásosabb „fogamzásgátló” hatású hormon a szervezetben, régen, illetve elmaradottabb országokban még ma is, az anya részben azért szoptatta sokáig gyermekét, hogy ezzel is védekezzen a teherbeesés ellen. A prolaktin többek közt gátolja a méhfal normális ciklikus fejlődését, így ha valami csoda folytán a fenti védelmi rendszer ellenére is megtermékenyülne egy petesejt, a méhfal nem fogadja be azt.
Teljesen hasonló mechanizmusok révén válhat a férfi is meddővé, a férfiak nemihormon-termelését és spermaképződését ugyanis nagyjából ugyanazok a hormonok irányítják, mint nőkben. Férfiaknál a hipotalamuszból származó, nemi hormonokat serkentő „szuperhormon” gátlódása révén csökken a hipofízis nemihormon-kibocsátása, s így lecsökken, vagy leáll a férfi nemihormon-termelődés és a spermaképződés.
Pszichoterápia a meddőség ellen?
A meddőség mindig megrázó dolog egy gyermeket akaró házaspárnak, s különösen a nők érzékenyek erre a problémára. Így nem meglepő, hogy a meddő nők nagy része előbb-utóbb depresszióssá válik a gyermektelenség gondolatától és a sikertelen kezelésektől. Kiderült azonban, hogy depresszió és meddőség kapcsolata nem ilyen egyoldalú: nem csak a meddőség okozhat depressziót, hanem a depresszió is meddőséget. Egy vizsgálatban depresszióban szenvedő nőket mindössze 10 alkalommal kognitív viselkedésterápiában részesítettek. A terápiában résztvevő nők 60%-a (!) megtermékenyült az ezt követő hat hónapban, míg a terápiában részt nem vettek közt csak 24%-os volt a teherbeesési arány. Tudósok azt gondolják, hogy itt is a természet a bölcsebb az embernél: a depresszió egy olyan stresszállapot következménye, amely tartósan és elháríthatatlanul áll fent a nő életében; a szervezet ekkor úgy ítéli meg, hogy a nő biológiailag nem alkalmas egy baba kihordására és nevelésére. Ezért depresszióban a szervezet gátolja a fogamzási képességet. A terápia hatékonysága láttán persze ellent vethetné valaki, hogy valójában itt csak arról van szó, hogy ha csökken a depresszió, nőhet a nemi vágy, és a meddő nő bizalma is az újabb teherbeesési próbálkozás sikerességével szemben. Ha csak ennyiről volna szó, akkor is mindenképen javasolt volna a meddő nők pszichoterápiás kezelése, de vannak bizonyítékaink arra nézve, hogy valóban egy biológiai ellenállást „győz” le a pszichoterápia. Több független kutatás ugyanis azt vizsgálta, milyen hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerességére a nők érzelmi állapota. Kiderült, hogy a depressziós, az erősen szorongó, vagy az erős negatív emóciókkal jellemezhető nők fele-, olykor harmadakkora valószínűséggel estek teherbe, mint a „derűsebb” nők, miközben teljesen azonos kezelést kapott mindkét csoport.
Megint egy másik vizsgálatban az is kiderült, hogy a pszichoterápiában részesült nők 55%-a esett teherbe, szemben a pszichoterápiában nem részesültek 20%-val, és e vizsgálatban az volt a meglepő, hogy a teherbeesések aránya egyáltalán nem függött az orvosi kezeléstől. A kutatások azt jelzik, hogy a mesterséges megtermékenyítési próbálkozások kudarcát nagy biztonsággal előre jelzi a nő szorongásossága ill. depressziója.

A fizikai stressz és a meddőség

Sportolók körében jól ismert jelenség, hogy az állandó erős fizikai tréning ovulációs zavarokat, a menstruáció tartós kimaradását okozhatja, és tudjuk azt is, hogy a balettáncosoknál, futóknál és más, fiatalon elkezdett sportágakban a lányok nemi érése átlagosan 1–2 évvel kitolódik. Az állandó fizikai erőkifejtés valójában komoly stressz a szervezet számára, és nem meglepő, hogy a szervezet úgy „dönt”, ez az idő nem megfelelő a szaporodásra. 

A tartós éhezés szintén anovulációt okoz, ez áll a helyzet áll elő anorexia nervosában. Az anorexiában szenvedő betegek (főként nők) elutasítják a táplálékot abban a hiszemben, hogy túlsúlyosak. E betegség egyik diagnosztikus kritériuma, hogy legalább három hónapja kimaradt a havi vérzés.

Az alultápláltság azonban sokkal gyakoribb, mintsem gondolnánk. Akik állandó, intenzív fogyókúrát tartanak, vagy számukra optimális súlyukat csak folyamatos kalóriamegvonással képesek tartani, szintén számolhatnak menstruációs zavarokkal, s végső soron meddőséggel.

Egy vizsgálatban meddőséggel kezelt nők 30%-a (!) a megfelelő kalóriabevitel biztosítása után teherbe esett. Meglepő módon a vizsgált nők közt sokan az átlagnépességhez képest túlsúlyosnak számítottak, így a kutatócsoport arra következtetett, hogy mindenkit jellemezhet egy, ún. „biológiai” testsúly, s ha ettől táplálékkorlátozással jelentősen eltér lefelé, akkor meddőség léphet fel.

Hogyan okozhat a lelki stressz meddőséget?

Mára már pontosan tudjuk, hogy a stressz hatására keletkező stresszhormonok kifejezetten gátolják az agyban lévő „hormon-karmester”, a hipotalamusz nemi hormonokat serkentő anyagainak (pl. a gonadotropin releasing hormon) kibocsátását. Ennek következtében a hipofízisnek, vagy agyalapi mirigynek nevezett „elsőhegedűs” nem bocsát ki két igen fontos hormont, a luteinizáló (LH) és a follikulus serkentő hormont (FSH), amelyek beindítanák, illetve fenntartanák a normális női havi ciklust. A stresszhormonok további hatása, hogy csökkentik a petefészkek nemihormon-érzékenységét, vagyis ami kevés női nemi hormon mégiscsak kikerül a véráramba, még annak a hatása is gátlódik. A stressz további hatása a fokozott prolaktin termelődés is. Ez a hormon a nevét onnan kapta, hogy szülés előtt előkészíti, szülés után serkenti a tejelválasztást. A prolaktin az egyik leghatásosabb „fogamzásgátló” hatású hormon a szervezetben, régen, illetve elmaradottabb országokban még ma is, az anya részben azért szoptatta sokáig gyermekét, hogy ezzel is védekezzen a teherbeesés ellen. A prolaktin többek közt gátolja a méhfal normális ciklikus fejlődését, így ha valami csoda folytán a fenti védelmi rendszer ellenére is megtermékenyülne egy petesejt, a méhfal nem fogadja be azt.

Teljesen hasonló mechanizmusok révén válhat a férfi is meddővé, a férfiak nemihormon-termelését és spermaképződését ugyanis nagyjából ugyanazok a hormonok irányítják, mint nőkben. Férfiaknál a hipotalamuszból származó, nemi hormonokat serkentő „szuperhormon” gátlódása révén csökken a hipofízis nemihormon-kibocsátása, s így lecsökken, vagy leáll a férfi nemihormon-termelődés és a spermaképződés.

Pszichoterápia a meddőség ellen?

A meddőség mindig megrázó dolog egy gyermeket akaró házaspárnak, s különösen a nők érzékenyek erre a problémára. Így nem meglepő, hogy a meddő nők nagy része előbb-utóbb depresszióssá válik a gyermektelenség gondolatától és a sikertelen kezelésektől. Kiderült azonban, hogy depresszió és meddőség kapcsolata nem ilyen egyoldalú: nem csak a meddőség okozhat depressziót, hanem a depresszió is meddőséget. Egy vizsgálatban depresszióban szenvedő nőket mindössze 10 alkalommal kognitív viselkedésterápiában részesítettek. A terápiában résztvevő nők 60%-a (!) megtermékenyült az ezt követő hat hónapban, míg a terápiában részt nem vettek közt csak 24%-os volt a teherbeesési arány. Tudósok azt gondolják, hogy itt is a természet a bölcsebb az embernél: a depresszió egy olyan stresszállapot következménye, amely tartósan és elháríthatatlanul áll fent a nő életében; a szervezet ekkor úgy ítéli meg, hogy a nő biológiailag nem alkalmas egy baba kihordására és nevelésére. Ezért depresszióban a szervezet gátolja a fogamzási képességet. A terápia hatékonysága láttán persze ellent vethetné valaki, hogy valójában itt csak arról van szó, hogy ha csökken a depresszió, nőhet a nemi vágy, és a meddő nő bizalma is az újabb teherbeesési próbálkozás sikerességével szemben. Ha csak ennyiről volna szó, akkor is mindenképen javasolt volna a meddő nők pszichoterápiás kezelése, de vannak bizonyítékaink arra nézve, hogy valóban egy biológiai ellenállást „győz” le a pszichoterápia. Több független kutatás ugyanis azt vizsgálta, milyen hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerességére a nők érzelmi állapota. Kiderült, hogy a depressziós, az erősen szorongó, vagy az erős negatív emóciókkal jellemezhető nők fele-, olykor harmadakkora valószínűséggel estek teherbe, mint a „derűsebb” nők, miközben teljesen azonos kezelést kapott mindkét csoport.

Megint egy másik vizsgálatban az is kiderült, hogy a pszichoterápiában részesült nők 55%-a esett teherbe, szemben a pszichoterápiában nem részesültek 20%-val, és e vizsgálatban az volt a meglepő, hogy a teherbeesések aránya egyáltalán nem függött az orvosi kezeléstől. A kutatások azt jelzik, hogy a mesterséges megtermékenyítési próbálkozások kudarcát nagy biztonsággal előre jelzi a nő szorongásossága ill. depressziója.

Szendi Gábor
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Akadémikus portrék - Erdei Anna - immunológus

    A kötet Herzka Ferenc dokumentumfilm-rendező, szerkesztő által készített portréfilm szövegéből készült...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Velencei-tó látványtérképe

    Az elmúlt évek jelentős turisztikai fejlesztései is megtalálhatóak már a Civertan Grafikai Stúdiónak a Velencei-tavat és térségét bemutató...

  • learn more Márti és a kettős identitás

    Márti 1933-ban született Budapesten, kispolgári zsidó családban. Élete kezdetén rögtön két olyan esemény is történik, ami végérvényesen...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Gipsz- és kötéstechnika

    A konzervatív töréskezelés sikere ma is a csonttöréseket rögzítő kötések megfelelő kiválasztásától és alkalmazásától függ. A hosszú...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more A szociális agy kultúrtörténete

    E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki...

  • learn more A fejfájásról - Patika Magazin könyvek

    A Patika Magazin Könyvek sorozat az egészségügyi populáris könyvekhez képest több szempontból is újdonságot jelent. A...

  • learn more És mégis - Összegyűjtött írások (1983-2015)

    B. Gáspár Judit könyve három évtized írásait gyűjti egybe. Pszichoanalitikus szemléletű kortárs gondolkodó szólal...

  • learn more Az Önök Bizottsága

    Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...

  • learn more Pszichiátriai gondozási kézikönyv

    A könyv a krónikus pszichiátriai betegségek hosszú távú, akár évtizedekig tartó ambuláns ellátási formáját mutatja be. Ez a...

  • learn more Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok

    Tudásunk nem jelentéktelen hányadát képezik a különböző tévhitek. Ezek olyan tudományosan nem...

  • learn more Sorsdöntő génjeink

    Az USA-ban már nagy sikert aratott könyv Európában először magyarul jelent meg. A szerző a könyvében leírja, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki...

  • learn more Idézetek, gondolatok az orvostudományról

    Mindnyájunk gondolatvilágának kialakításában jelentõs szerepet játszottak elõdeink, mestereink példái és tanításai, az...

  • learn more Méregtől a gyógyszerig

    Az író legjelentősebb cikkeiből történt válogatás mind az értő, mind a laikus olvasó számára értékes és érdekes ismeretanyagot nyújt. A...

  • learn more Betegségek megelőzése és korai felismerése

    A könyv nagy szakmai jelentőséggel bíró kiadvány, mert egyaránt szól az átlagembernek és az egészségügy...

  • learn more Adonisztól Schwarzeneggerig - Férfiideálok és civilizáció

    Ha divatról, szépségideálokról van szó, automatikusan a nők jutnak eszünkbe. A férfiakról nem is...

  • learn more A magánpraxis-marketing kézikönyve

    A magyar privát egészségügy robbanásszerű növekedésének lehetünk tanúi. De évről évre már nem csak a magánpraxisokban...

  • learn more Hogyan vizsgáljunk ultrahanggal?

    Az ultrahang-diagnosztikai protokollokat bemutató szakkönyv átdolgozott, bővített, új kiadása a vizsgálatokat végző szakemberek...