Vége az EHEC-járványnak Németországban
A Robert Koch országos járványügyi intézet nyilatkozata szerint új megbetegedések immár alig vannak, visszaszorult a különleges kóli bélbaktérium okozta, véres hasmenéssel járó kór.
- Uborkaháború Spanyolország és Németország közt
- Nincs Magyarországon a német hasmenéses járvány
- Uborkajárvány: minden gyanús, ami zöld
- Az EU kompenzálja a gazdákat
- Újabb halálos áldozata van a hasmenéses járványnak Németországban
- Egyiptomi fűszermag lehetett a hasmenésjárvány forrása
- Elemezték a németországi járványt okozó baktérium DNS-ét
- Németország külföldi orvosokat és mérnököket vár
A hivatalos mérleg szerint a május elején kitört járvány 51 halálos áldozatot követelt az országban. A járványügyi intézet összesen 3.602 fertőzéses megbetegedést regisztrált. Közülük 838-at tett ki azoknak a száma, akik a legsúlyosabb tünetekkel, a súlyos vérszegénységgel és veseelégtelenséggel járó, úgynevezett hemolitikus urémiás szindrómával (HUS) küzdöttek.
A jelentés szerint több mint 100 beteg a jövőben dialízisre vagy veseátültetésre szorul.
Szakértők ezzel egy időben ugyanakkor arra intettek: arra kell számítani, hogy a hasonló jellegű járványok a jövőben gyakoribbak lehetnek, a baktérium - mint fogalmaztak - újra lecsaphat.
A több hétig tartó járvány súlyos megrázkódtatást okozott Németországban. A fertőzés a lakosság körében nagy riadalmat keltett, a fogyasztási szokások jelentős mértékben megváltoztak, az illetékes egészségügyi hatóságok az első hetekben az észak-németországi paradicsom, uborka és saláta fogyasztásától óvtak. Később az importált spanyolországi uborkára terelődött a gyanú, azonban kiderült, hogy megalapozatlanul.
Az ügy diplomáciai viszályhoz vezetett Németország és Spanyolország között. A legnagyobb vesztesek a német, valamint a spanyol mezőgazdasági termelők voltak, akik egy ideig képtelenek voltak eladni termékeiket. Veszteségeik milliárdos nagyságrendet értek el, és végül az Európai Uniótól kaptak - illetve kapnak - kompenzációt.
A hasmenésjárvány már más országokra is átterjedt. Így Svédországból, Franciaországból, Dániából, Nagy-Britanniából, Hollandiából és Ausztriából is jelentettek megbetegedéseket, sőt a fertőzés Svédországban is halálos áldozatot követelt.
Noha a kórokozó terjedésével kapcsolatban a hatóságok még mindig nem jutottak egyértelmű következtetésre, a különböző nyers zöldségek után a növényi csírákra és ennek kapcsán egy alsó-szászországi biokertészetre terelődött a gyanú. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ egy közelmúltban közzétett jelentése szerint a járvány Egyiptomból behozott magokról indult. Eszerint az Egyiptomból 2009-ben és 2010-ben Európába is behozott görögszénamagok okozhatták a fertőzést.
A hatóságok szerint bebizonyosodott az is, hogy a járvány emberről emberre is terjedhet. A szakértők rámutattak: noha a mostani járvány rendkívül súlyos, de nem a legsúlyosabb volt az "EHEC történetében". Az 1996-os japán járványban például többen megbetegedtek, a mostani kórokozó, az O104:H4 típusú baktérium azonban minden korábbi "rokonánál" agresszívabbnak bizonyult. A szakértők szerint ez magyarázta a fertőzés gyors ütemű terjedését, a súlyos tüneteket, valamint a halálos áldozatok magas számát is.
A németországi kórházaknak rendkívüli megpróbáltatást okozó járvány tanulságainak levonása még hátra van. Általános vélekedés szerint a fertőzés terjedésével kapcsolatos hatósági kommunikáció, a lakosság informálása, valamint a megbetegedések észlelése, illetve regisztrálása terén sok a pótolnivaló.
