Több pénzt az egészségügybe!
Nyugat-Európában és Skandináviában többet költenek az egészségügyre, és tovább is élnek az emberek, írja az Index.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Erre az europapont.blog.hu is felhívta a figyelmet.
Az egészségügy tagállami hatáskör, ezért nagyon nehéz közös nevezőre hozni, vagy azonos szempontok alapján objektíven értékelni az egyes tagállamok teljesítményét. A trendeket vizsgálva mindenesetre elmondhatjuk, hogy az Eurostat adatai szerint a mostani adatszolgáltatás előtti öt évben Ciprus és Görögország kivételével mindenhol nőtt az egészségügyi ráfordítások aránya – ahogy a legtöbb országban a GDP is nőtt, így láthatóan nőtt a szektor mérete. Az uniós szinten mért átlagos százalék – az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO adatai alapján – egyébként teljesen egybevág a világátlaggal.
Általánosságban az látható, hogy a tehetősebb országokban arányosan többet költenek az egészségügyre, mint az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országokban. Hét ország van az uniós 9,9 százalék fölött ezen a téren. A listavezető Franciaország 11,5 százalékkal, közvetlenül mögöttük pedig Németország (11,1 százalék) és Svédország (11 százalék). Őket a többi nyugat-európai ország, illetve a skandinávok követik, aztán jönnek a dél-európai államok, majd Közép-Kelet-Európa, végül a balti államok. Magyarország 7,4 százalékkal Írországgal holtversenyben a 17-18. helyen áll.
Tekintsük át az európai életkorkilátásokat, egy ezzel foglalkozó honlap összegzése alapján. A születéskor várható legmagasabb és a legalacsonyabb életkor között több mint nyolc év van. Spanyolországban élnek átlagban a legtovább (83,08 év), Bulgáriában a legrövidebb (74,84,év) ideig. Úgy tűnik, hogy a várható 80 betöltött életév (hangsúlyozzuk, átlagról van szó, a nők minden statisztika szerint tovább élnek, mint a férfiak) a nyugat-európai és a skandináv országokra jellemző, egyetlen kivétel ez alól Szlovénia, a szlovének várható átlagéletkora éppen csak 80 év fölött van. Az is egyértelműen látszik, hogy a kelet-közép-európai és a balti államok alkotják a mezőny második felét. Ebből a szempontból tehát az egészségügyre fordított költések és a várható átlagéletkor között szignifikáns összefüggés van, még akkor is, ha a kérdés nagyon összetett, és számos további szempontból lehet értékelni, elemezni.
