Életévekben mérhető, hol laknak a budapestiek

A szegényebb településeken, megyékben, régiókban alacsonyabb a születéskor várható élettartam, a gazdagabbakban pedig magasabb. Ennek megfelelően már hosszú ideje mind a nőknél, mind a férfiaknál Budapest áll a legjobban ebben a mutatóban; azonban a budapesti kerületek között is drasztikus eltérések vannak. A 24.hu elkérte az elmúlt tíz év adatait a Központi Statisztikai Hivataltól.

A nők várható élettartama lényegében ugyanolyan különbségeket mutat kerületenként, mint a férfiaké. A budai oldalon és az V. kerületben tovább élnek az emberek, mint a többi pesti kerületben, és van néhány olyan kerület, ahol nagyon rosszak mindkét nem életkilátásai. Bár mindkét nemnél javuló tendencia látható, de a kerületek közötti különbségek mégis szinte változatlanok. A nőknél Józsefváros és Kőbánya stabilan a három legrosszabb adatot produkáló kerület között van, a II., az V. és a XII. kerület pedig az élen áll. A pesti oldalon Zugló és a XVI. kerület emelkedik ki az átlagból.

2010 és 2018 között egyetlen kerület kivételével mindenhol nőtt a nők születéskor várható élettartama, átlagosan 1,1 évvel. A legnagyobb ugrást a XVII. kerületben regisztrálták, 2,7 évvel, amitől az V. kerület 2,5 éves javulása sem marad el sokkal. Egyedül Soroksár hozott lényegében hajszálra ugyanolyan számot az utolsó, 2016 és 2018 közötti periódusban, mint 2010 és 2012 között, amivel rögtön az utolsó helyre csúszott a sorban a XXIII. kerület.

Ha a világranglistával hasonlítjuk össze a legfrissebb adatokat, akkor azt látjuk, hogy amíg egy II. kerületi nő várható élettartama egy britével állítható párba, addig egy soroksári nő csak olyan hosszú életre számíthat, mint egy macedón vagy egy mauritiusi.

Míg a nőknél a két szélső érték között öt év a különbség, addig a férfiaknál ennek majdnem a duplája: egy II. kerületi férfi kilenc évvel számíthat hosszabb életre, mint egy józsefvárosi.

A születéskor várható élettartam kerületek közötti eltéréseket magyarázzák a vagyoni, jövedelmi különbségek, de természetesen nem olyan egyszerűen, hogy aki gazdagabb, az tovább él. A GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója, Molnár László elmondta, nem véletlen az összefüggés, hiszen külső okokban – mint például levegőminőség – nincs olyan nagy különbség a kerületek között, mint amit a várható élettartamok mutatnak.

Molnár László kiemelte, hogy a vagyoni helyzet összefügg életmódbeli kérdésekkel – az egészséges táplálkozással például –, az egészségtudatosság szintjével, azaz mondjuk azzal, hogy mennyire rutinszerűen jár valaki szűrővizsgálatokra. Másrészt az ellátás színvonala is más attól függően, ha valakinek több pénze van: a magnánegészségügyben nem kell hónapokat várni egy CT-re – mondott a kutató egy nyilvánvaló példát. Illetve azt is fontosnak mondta, hogy sokan azt sem engedhetik meg maguknak, hogy kimaradjanak a munkából egy orvosi vizsgálat miatt.

Wéber András, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának szakértője elmondta, hogy a Magyarországon belüli különbségeket is magyarázza, hogy Budapesten jobb a hozzáférési lehetőség az egészségügyi ellátáshoz, mint az országos átlag, ezért magasabb a várható élettartam is a fővárosban. Az életkilátások kerületi szintű különbségeiben a lakosság eltérő jövedelemszintje játssza a legfontosabb szerepet.