Magyar Péter: 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtunk meg
Az Európai Bizottság elnökével 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken.
A kormányfő az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az egyik legfontosabb vállalásunk a választási kampányban az volt, hogy hazavisszük, feloldjuk azt a sok ezer milliárd forint uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek, a magyar vállalatoknak, a magyar közszolgáltatásoknak, egészségügynek, oktatásnak, közlekedésnek, szociális szférának.
Magyar Péter elmondta, hogy a magyar éves költségvetés 13 százalékát kitevő 16,4 milliárd euróból 4,4 milliárd euró a kohéziós forrás, amit a magyar kormány közlekedésfejlesztésre, egészségügyi beruházásra, szociális beruházásokra, környezetvédelmi beruházásokra, a kis- és középvállalatok támogatására tud költeni. 2,2 milliárd euró jut az oktatásra, a fejlesztésére és a kutatásra. 1,5 milliárd euró lesz fordítható az elektromoshálózat fejlesztésére, továbbá a kormány 2 milliárd eurót tud fordítani új vasúti szerelvények, új HÉV-szerelvények, a helyiérdekű vasút szerelvényeinek beszerzésére.
Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal minden olyan kérdésről megállapodtak, ami lehetővé teszi, hogy a magyar emberek hozzáférjenek a nekik járó forrásokhoz. Április 12-én az emberek példátlan politikai felhatalmazást adtak a kormánynak, ahogy arra is felhatalmazást adtak, hogy hazahozzák a pénzeket, és beindítsák azt a gazdaságot, amely négy éve nem képes növekedni, amelyben a legmagasabb volt az infláció Európában, "ahol minden nap azért küzdünk jelenleg, hogy a közszolgáltatások ne omoljanak össze", hangoztatta.
"A cél végig egyértelmű volt, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk", fogalmazott a kormányfő.
Kiemelte: a valódi ok, amiért az Európai Unió nem volt abban a helyzetben, hogy odaadja a Magyarországnak járó sok ezer milliárd forintot, a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka volt, amely sokáig elképzelhetetlen volt az Európai Unióban és Magyarországon is. Emlékeztetett: ő a legelejétől fogva mondta, hogy ha Magyarország elfogadja az antikorrupciós intézkedéseket, ha felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, ha megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, ha elfogadnak összeférhetetlenségi szabályokat, mint más országok, "akkor ezek a pénzek jönni fognak".
Közölte: pár hét elég volt ahhoz, hogy megállapodjanak, hogy egy politikai megállapodást kössenek "erről az óriási mennyiségű uniós forrásról". Három-négy hét elég volt ahhoz, "amit Orbán Viktor és a leköszönő kormánya három-négy év alatt nem tudott elérni. Vagy nem is akart elérni, ezt nem tudjuk", vélekedett.
Brüsszelnek nem ideológiai elvárásai voltak Magyarországgal szemben az európai uniós források felszabadításakor, hanem pusztán a korrupció elleni "lehető legjobb fellépést" várta el, jelentette ki a miniszterelnök. Magyar Péter azt mondta: amit az Európai Bizottság elnöke kért az európai és a magyar adófizetők érdekében, az eddig is teljesíthető lett volna, ha az Orbán-kormány valóban a magyar emberek érdekében kormányzott volna.
Elmondta, a Tisza-kormány zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben és bizonyos esetekben a kértnél szigorúbb antikorrupciós intézkedéseket fog elfogadni. Példaként említette, hogy átalakítják és szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, ellenőrizhetővé teszik azt. Készen vannak a jogszabálytervezetekkel, amelyekben van egy olyan pont is; aki szándékosan valótlan adatot tüntet föl a vagyonnyilatkozatában, az két évig terjedő börtönnel büntethető - ismertette.
Bejelentette azt is, hogy a tárgyalás során átadta az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez (EPPO).
Magyar Péter kérdésre válaszolva közölte: a nyár végéig megszüntetik azon közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva), amelyek nem egyetemfenntartók. Az uniós források lehívásához szükséges mérföldkövet teljesítenek. A kormányfő közölte, a kekvák kapcsán az a megállapodásuk, hogy lesz egy átmeneti időszak 2027. augusztus 31-ig az egyetemeket felügyelő alapítványok kapcsán. Vannak olyan kekvák, amelyekhez kórházak tartoznak, de az egyetem önmagában is olyan intézmény, amelynél kell idő arra, hogy a tulajdonosi, működési struktúra átalakuljon, magyarázta. A kormányfő közölte, azon kekvákat, amelyekhez nem tartoznak egyetemek, augusztus 31-ig megszüntetik, köztük az MCC-t is. Ezen kekvák közfeladatait át fogja venni az állam, vagy az új tulajdonos.
