Így vélekednek a magyarok a mentális egészségükről

A STADA Health Report 2024*adatai alapján Magyarországon a 35 és 44 év köztiek érzik a legjobban magukat. A reprezentatív felmérés rávilágít arra is, hogy míg minden második európai mozog azért, hogy jól legyen, addig hazánkban ez csak a férfiak 43 százalékáról és csupán minden harmadik nőről mondható el. Az európai átlagnál viszont jóval több magyar fejt keresztrejtvényt vagy sudokuzik és a meditáció is inkább jellemző ránk. Tízből hét magyar gondolja úgy, hogy havi plusz egy szabadnappal jobban érezné magát. 

Hogy vagyunk? – Lehetnénk jobban

A STADA Health Report 2014 óta vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak többek közt a saját lelki egészségükről. Az eredetileg németországi tanulmányként indult riportba hat éve nemzetközi adatok is bekerülnek és idén már 23 országot, köztük Magyarországot is vizsgálták. A riport reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.2023-hoz képest az európaiaknak saját bevallásuk szerint kissé romlott a mentális egészségük. Míg a jó mentális egészségre vonatkozó értékelések 10 százalékponttal 67 százalékra emelkedtek 2022 és 2023 között, addig ma az európaiak 65 százaléka értékeli jónak vagy nagyon jónak a mentális jóllétét.

Úgy tűnik, hogy a kelet-európai országok ambivalens viszonyban vannak a mentális egészséggel kapcsolatban.A Bulgáriában (85) és Romániában (80) élők jóval az átlag feletti mentális egészségről számoltak be, míg a magyarok (48) és a csehek (53) nem érzik magukat különösebben jól lelkileg. Európa-szerte a férfiak (69) lényegesen pozitívabban értékelik mentális egészségüket, mint a nők (61); Magyarországon nincsenek jelentős eltérések a nemek közt. És míga generációs különbségeket vizsgálva az 55 év feletti európaiak vezetnek 70 százalékkal, őket követik a szépkorúak (64), majd a fiatal európaiak (59), addig Magyarországon a 35 és 44 év köztiek körében a legnagyobb (54) azok aránya, akik jónak vagy nagyon jónak ítélik a saját lelki egészségüket.Őket pusztán egy százalékponttal lemaradva követik a 45 és 54 év köztiek.

Mit teszünk? – A kezünkbe vesszük az egészségünket

Az egészségügyi rendszerekkel való elégedetlenség és a mentális egészséggel kapcsolatos problémák ellenére az európaiak mégis motiváltnak érzik magukat arra, hogy kezükbe vegyék a saját egészségüket. Az európaiak és a magyarok döntő többsége jelenleg is részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek támogatják az általános jóllétet. Európa-szerte a testmozgás a legnépszerűbb, minden második európai rendszeresen mozog azért, hogy jobban érezze magát. A legaktívabb európaiak a finnek (66), a spanyolok (62) és az olaszok (60). Magyarországon összességében a sport a férfiak körében a legnépszerűbb, de csak 43 százalékuk sportol a mentális jóllétéért. A magyar nőknek pusztán a harmada mozog rendszeresen a szabadban vagy edzőteremben ebből a célból, és sokkal inkábbsudokuznak vagy épp keresztrejtvényt fejtenek a lelki egészségükért. Toronymagasan többen, a magyar nőknek mintegy 50 százaléka vallja, hogy az agymunka lehet a kulcsa a mentális jóllétének, míg a magyar férfiaknak 42 százaléka, ami így egy százalékponttal lemaradva a sporttól a második legtöbbet említett tevékenység a körükben.

A második legnépszerűbb szokás Európa-szerte az egészséges táplálkozás. Míg ezt az európaiak 49, addig a magyaroknak csak 40 százaléka vallotta magáénak. Olaszország (67) mellett Hollandia és Spanyolország (68-68) a kiegyensúlyozott táplálkozás éllovasai. Az előnyöket pedig nem nehéz észrevenni: 83 százalékuk azt mondja, hogy azért táplálkozik egészségesen, hogy fizikailag jobban érezze magát, 50 százalékuk pedig azt állítja, hogy a jó ételek még a mentális egészségüknek is jót tesznek. Vitaminokat és táplálékkiegészítőket az európaiak 32 százaléka szed, ezek legnépszerűbbek a Cseh Köztársaságban (51), Szlovákiában (50) és Lengyelországban (44). Magyarországon is az európai átlagnál többen esküdnek erre, tízből négyen szednek étrend-kiegészítőket a személyes jóllétük érdekében.

A rendszeres baráti találkozások a magyarok számára nem olyan fontosak. Míg minden harmadik európai (31), addig a magyarok körében csak minden negyedik (25)számára fontos hangulatjavító tényező egy-egy baráti összejövetel. Összességében a nők gyakrabban vesznek részt kifejezetten a mentális jóllétet célzó tevékenységekben (42), mint a férfiak (36) és gyakrabban keresnek stresszcsökkentő tevékenységeket, mint pl. a meditáció vagy a jóga (nők 21 vs. férfiak 15). Magyarországonaz európai átlagnál népszerűbb ez utóbbi mind a nők, mind pedig a férfiak körében. Hazánkban a válaszadó nők 22 százaléka, a férfiaknak pedigközel ötöde meditál vagy jógázik a lelki jólléte érdekében.

Mit szeretnénk? – Célzott intézkedéseket az egészséggel kapcsolatos döntésekért

Bár dicséretes, hogy az európaiak időt, pénzt és erőfeszítést fektetnek abba, hogy vigyázzanak magukra, a külső forrásokból érkező további támogatás segíthetne kiegészíteni a kirakós játékot a jövőbeni jobb egészség felé. A hogyan javíthatnánk a jóllétünket kérdésre az európaiak 65 százaléka a három legfontosabb közé sorolta a táplálkozás javítását a cukor- és zsírbevitel csökkentésével, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy sokkal tudatosabban kellene étkezniük.  Nagyra értékelné az európaiak 63 százaléka, ha kapnának egy szabadnapot a munkából vagy az iskolából minden hónapban az öngondoskodás érdekében. A magyarok még inkább vágynak erre: 68 százalékuk gondolja úgy, hogy havi plusz egy szabadnappal jobban éreznék magukat.

Az európaiak valamivel több mint fele (53) szeretne kedvezményeket kapni az egészségbiztosítására és ugyanennyien értékelnék ugyanezt más jólléti tevékenységek, például edzőtermi tagság esetében is. A magyarok körében kevesebben (47 százalék) tartják ezt fontosnak. Az egészségbiztosítók által kínált bónuszprogramok vagy ösztönzők, amelyek bizonyos esetekben már léteznek, az európaiak 43, a magyarok 41 százaléka körében szerepelnek a három legfontosabb vágyott intézkedés között.