Hőséghullámok és halálozás
Feltűnően sokan haltak meg Németországban a 2018-as nyári rekordmeleg idején, akár tízezer áldozata is lehetett a kánikulának a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap jelentése szerint.
Tavaly júliusban és augusztusban, az év legforróbb hónapjaiban felszökött a halálozási ráta, holott nyáron rendszerint viszonylag kevesen halnak meg, és a legtöbb haláleset télen, az influenzaszezonban történik. A legnagyobb kánikula idején, július 23. és augusztus 9. között nyolcezerrel több halálesetet regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában, és augusztusban 8,14 volt az évesített halálozási ráta – az ezer lakosra jutó halálozások száma éves szintre számolva –, ami 2003 óta a legmagasabb – írta a FAS, kiemelve, hogy a 2003-as nyári hőséget az évszázadok óta legnagyobb európai természeti katasztrófaként tartják számon, a kánikula 50-70 ezer ember halálát okozhatta a kontinensen. Hozzátették, hogy 2018-ban rekordmeleg volt a nyár Németországban, az április és augusztus közötti hónapok alkotják a legmagasabb átlaghőmérsékletű időszakot a rendszeres meteorológiai adatfelvétel 1881-es kezdete óta. Szakértők ezért összefüggést látnak az időjárás és a halálozási ráta alakulása között, bár a részletes számítások még hátravannak.
A halálozási arányszám ugyan nem veszi figyelembe a vizsgált népesség korösszetételét, de a német társadalom elöregedésének hatását kiszűrve is feltűnő növekedés látható a tavaly nyári halálozási adatokban. Werner Brachat-Schwarz, a Baden-Württemberg tartományi statisztikai hivatal szakértője a FAS-nak készített elemzésében kimutatta, hogy júliusban és augusztusban nagyjából 7100-zal emelkedett a halálozások száma az egy évvel korábbihoz képest, az évszak egészét tekintve pedig hozzávetőleg 10 ezer olyan haláleset történhetett 2018 nyarán, amelyben szerepe volt a kánikulának. Ez nagyjából a 2003-as rekordmeleg németországi pusztításával egyenlő.
Andreas Matzarakis, a szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) szakértője hozzátette: az adatbázis még túl csekély messzemenő következtetések levonásához, de az eddigi adatok arra utalhatnak, hogy az utóbbi években nyaranta megugrott a halálozások száma. Ez összefügghet azzal, hogy egyre hosszabbak és súlyosabbak a hőséghullámok, ami pedig az éghajlatváltozás hatása lehet – fejtette ki a meteorológus.
Jürgen Kropp, a klímaváltozás hatásaival foglalkozó potsdami kutatóintézet (PIK) szakértője viszont arra figyelmeztet, hogy az eddigi adatokból "egész biztosan nem lehet katasztrófa-forgatókönyveket levezetni". A hőséghullámok ugyan növelik az elhalálozás veszélyét az idősek körében, de a magas hőmérséklet egyedül nem okoz halállal végződő hőgutát – mondta a PIK munkatársa, hozzátéve: további részletes vizsgálatokat kell végezni annak tisztázásához, hogy valóban a nagy melegnek tulajdonítható-e a halálozások számának tavaly júliusi-augusztusi megugrása.
