Klímaváltozás: csak rosszabb lesz

A klímaváltozás egészségügyi hatásaiiról a közelmúltban jelent meg az eddigi legátfogóbb, az elmúlt 16 év kutatási eredményeire támaszkodó tanulmány – a részletekről dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadójával, a tanulmány első szerzőjével beszélgetett a 24.hu.

Nyáron egyre több és egyre hosszabb hőségperiódusra kell számítani,  ezeken belül is emelkedni fog a napi középhőmérséklet. Hirtelen és markáns időjárási változások várhatók, egyik napról a másikra több tíz fokot emelkedhet vagy csökkenhet a hőmérséklet. Emellett enyhébbek lesznek a telek, a nyári időszak pedig oda-vissza kitolódik a tavasz és az ősz irányába – sorolja Páldy Anna.

Szervezetünk számára 18 fokos napi átlaghőmérséklet a legideálisabb, az ettől való eltérés, főleg a meleg irányában egyre nagyobb megterhelést jelent. Olyannyira, hogy a hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a halálozások száma, 25 Celsius-foknál és a fölött azonban egyre meredekebbé válik. Ezért jelölték ki 2005-ben a hazai hőségriasztás első küszöbértékének a 25 fokos napi középhőmérsékletet.

A második fokozat akkor lép életbe, ha egymást követő napon ennél melegebb várható, a harmadik szint pedig, ha a hőmérséklet a 27 fokot is meghaladja. Napi középhőmérsékletről van szó, vagyis a 24 órán belül mért értékek átlagáról.

Amikor ezt definiálták, Magyarországon még soha nem mértek három napig 27 fok feletti értéket, ezért nem volt szükség magasabb szintekre. A klímaváltozás viszont hamar közbeszólt: először 2007-ben el kellett rendelni harmadfokú hőségriadót amely 10 napig tartott, ebből öt napon keresztül a napi középhőmérséklet 30 fok felett volt. Az eddigi legrosszabb nyár a 2015-ös volt, ekkor három alkalommal emelték a legmagasabb szintre a riasztást, az öt hőhullám 35 napig tartott összesen. A 2015-ös hőhullámok 1800 ember életét követelték Magyarországon, azaz ennyivel több haláleset történt egy átlagos hőmérsékletű nyári naphoz képest – magyarázza Páldy Anna.

Egészséghatás szempontjából fontos a levegő relatív páratartalma, a szél, a légnyomás, de alapvetően a napi középhőmérséklet hat legnagyobb mértékben a szervezetünkre, mivel a Kárpát medencébe leggyakrabban trópusi eredetű, magas légnyomású, rendkívül száraz légtömegek érkeznek.

A tíz évet felölelő statisztikai adatok elég lesújtóak: hőhullámok esetén a napi halálozás hazánkban átlagosan 15 százalékkal emelkedik, ebben jókora, 9-20 százalékos szórás figyelhető meg megyei szinten. A legmagasabb értékek Budapesten, Veszprém megyében és a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók.

Miért baj a nagy meleg? Mert ilyenkor testünk mindenáron hűteni próbálja magát azzal, hogy a bőr közelében futó erek kitágulnak, a belsők összeszűkülnek, a szív megfeszítve dolgozik, mert több vért és gyorsabban kell áramoltatnia. Rövid távon nincs ezzel semmi baj, ha egy forró nap után estére lehűl a levegő, a szív is kipiheni magát. Ám ha nincs enyhülés, egész egyszerűen elfárad, és ez nagyon komoly következményekkel jár.

Különböző szívbetegségek, vérnyomásproblémák, szívinfarktus, stroke, romlik a máj és a vesék működése, kiszáradás fenyeget, károsodik a tüdő – a sort sokáig lehetne folytatni, a lényeg, hogy a hűtésért folytatott megfeszített küzdelemben szerveink károsodnak, kimerülnek.

Nyilvánvalóan azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik egyébként is sérülékenyebbek: a gyerekek, az idősek, a várandós nők, a túlsúllyal élők és a krónikus betegek.

A közeli és távoli jövő – ami esetünkben a 2021-2050. és a 2071-2100-ig tartó időszakot jelenti – a helyzet várhatóan még rosszabbra fordul. Nőhet a hőhullámok száma, hossza és intenzitása, a napi legmagasabb hőmérsékletek 40 fok fölé kúszhatnak, és elképzelhető, hogy a hőségriasztás fokozatait is emelni kell majd – fogalmaz a szakértő.