A telefonközpontok sorsára jutnak a hagyományos kórházak
A szupergyógyintézmények építésénél a trendek mellett a realitást is szem előtt kell tartani. A Magyar Idők írása.
– Az a fajta kórház, amelyet évszázadok óta ismerünk, nagyjából a telefonközpontok sorsára fog jutni. A negyedik ipari forradalom már néhány évtizeden belül is olyan változásokat eredményezhet a gyógyításban, amelyek ma még beláthatatlanok. De ha csak az infokommunikáció, az információtechnológia, a mesterséges intelligencia, a robotizáció, a drónok terjedésére, használatuk mindennapossá válására gondolunk, már akkor biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan nem lesz igény ennyi kórházra, legalábbis olyanra, amelyik hagyományos akut ellátást nyújt. Műtőkről, besugárzókról, képalkotó eszközökről, sürgősségi vagy intenzív ellátóegységekről természetesen még nagyon sokáig nem mondhatunk le. A lakosság elöregedésével azonban nagyobb igény lesz majd krónikus és ápolási osztályokra vagy demensotthonokra, amit a jövő tervezésénél már most figyelembe kell venni.
Schrammel Zoltán építész, a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszék mérnöktanára aláhúzza: érthető, hogy a politika, a kormány úgy tekint a kórházakra, mint zászlóshajókra, hiszen azoknak társadalomban betöltött szerepük, szellemi és anyagi koncentrációjuk, fizikai méretük, valamint a helyi és globális környezetre gyakorolt hatásuk miatt is etalonként kell viselkedniük a társadalmi infrastruktúrában. Ez jelentős kutatómunka és innovációs kihívás építészetileg is. A humánus, gyógyító mikrokörnyezet szükségességét illetően teljes az egyetértés, a komfort szintjét csak az anyagi lehetőségek határolják be. Ugyanígy nincs vita a technológiailag igényes területek rugalmas, funkcionális kialakításában sem, mégis a végeredmény térségenként, országonként erősen eltérő, és ez elsősorban az erkölcsi és az üzleti tényezők különbözőségére vezethető vissza. A demokratizált, alanyi jogú egészségügy a politika és a média célkeresztjébe került, amit a kórházépítészet – és a kórházépítész – erősen megszenved.
Környezetpszichológiai ismereteinket csak az egészségügyben mára világszerte több mint 2000 klinikai vizsgálat alapozza meg, amelyek mindegyike azt bizonyítja, hogy a jól megtervezett kórházi környezet konkrétan mérhető a gyógyulási rátában, a betegbiztonságban és -elégedettségben, valamint a gyógyító-ápoló tevékenység hatékonyságában. Kutatási eredmények támasztják alá a világítás, a színek vagy akár a kórterem tájolásának szerepét. A vizsgálatok és a kutatások ráirányították a figyelmet a hangzástervezésre is, azaz a „láthatatlan építészet” fontosságára. Felmérések szerint a kórházi zajszint megkétszereződött az elmúlt pár évben, zajban, stresszes környezetben pedig nem lehet gyógyulni.
Az egyetemi docens szerint a 2020-as, 2030-as évek kórházai alapjaikban még nem különböznek majd a jelenleg ismert intézményektől, bár kétségtelenül komfortosabbak, betegközpontúbbak lesznek, és imázsuk is átfordul majd a kórházból az egészségplázák felé. Mindez egy viszonylag egyszerű építészeti-szervezési beavatkozással létrehozható változás – mondja Schrammel Zoltán, aki ugyanakkor drasztikus átalakulásra számít legkésőbb az évszázad közepére.
