A magány a 21. század egyik legkomolyabb közegészségügyi kihívása
A Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a magány mára a 21. század egyik legkomolyabb közegészségügyi kihívásává vált: világszerte minden hatodik embert érint, és évente több mint 800 ezer halálesettel hozható összefüggésbe, írja a Twice.
A magány tartós állapottá is válhat, amely hosszú távon a testi és lelki egészséget egyaránt veszélyezteti. Hatása az egészségre a kutatások szerint a dohányzáséhoz vagy az elhízáséhoz mérhető.
A szakemberek különbséget tesznek a társas elszigeteltség és a magány között. Az elszigeteltség azt jelenti, hogy valakinek kevés társas kapcsolata van, míg a magány egy szubjektív élmény: akkor is jelentkezhet, ha valaki emberek között él, de a kapcsolatai nem elégítik ki az érzelmi igényeit. Éppen ezért előfordulhat, hogy valaki egy nyüzsgő város közepén is mélyen magányosnak érzi magát, miközben más egyedül élve is kiegyensúlyozott és elégedett, írja a lap, jelezve: a WHO szerint a magány már régóta nem kizárólag az idősek problémája. Egyre több fiatal számol be arról, hogy a közösségi média és az állandó online jelenlét ellenére sem sikerül valódi, mély emberi kapcsolatokat kialakítania.
A közösségi média ugyan megkönnyíti a kapcsolattartást, de sok esetben inkább felszínes interakciókat kínál, és erősítheti az állandó összehasonlítás érzését is. Emellett a kapcsolati minták is átalakulnak: az emberek egyre később kötnek házasságot, gyakoribb a válás, és sokan élnek egyedül, ami önmagában nem jelent problémát, de növelheti a magány kialakulásának esélyét.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a magányt sokan még ma is szégyellik, ezért nehezebben kérnek segítséget, ami tovább mélyítheti az elszigeteltség érzését.
A tartós magány nemcsak a lelkiállapotot befolyásolja. A WHO szerint növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a depresszió, a szorongás és a kognitív hanyatlás kialakulásának kockázatát.
A magányos embereknél nagyobb eséllyel jelentkeznek alvászavarok, romolhat az önértékelésük, és gyakrabban fordulnak elő önkárosító gondolatok is. A kutatások szerint a tartós magány az immunrendszer működését is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
