A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd
Egy 2026-os, 6105 fő bevonásával készült nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók 94 százaléka tapasztalt fáradtságot vagy alacsony energiaszintet, 77 százalékuk pedig mentális egészségi tünetekről is beszámolt, írja a ProfitLine.
Ennek ellenére mindössze 17 százalék vett igénybe munkahelyi támogatást, minden harmadik dolgozó pedig az egészségügyi segítségkérést is elhalasztotta. A munkavállalók állapotromlása ezért sokszor jóval azelőtt elkezdődik, hogy az a betegszabadságokban vagy a fluktuációban is láthatóvá válna, közli a lap.
A vállalatok többsége elsősorban a hiányzásokból, a teljesítmény visszaeséséből vagy a felmondások számából érzékeli, ha probléma van a szervezetben. Ezek azonban általában már egy hosszabb folyamat késői következményei, amelyeket az utolsó utáni pillanatban igyekeznek orvosolni a munkahelyek. Sok munkavállaló fáradtan, kialvatlanul, tartós stresszel vagy koncentrációs nehézségekkel is végigdolgozza a napot, így az egészségügyi problémák miatti teljesítményromlás hivatalosan nem jelenik meg az statisztikákban.
A rossz fizikai vagy mentális állapotban végzett munka, vagyis a presenteeism gyakran kevésbé látványos, mint a betegszabadság; a dolgozó lassabban végez a feladatokkal, több hibát vét, nehezebben hoz döntéseket, csökkenhet a kreativitása, és kevesebb energiája maradhat a csapatmunkára. A Gallup magyarországi adatai szerint a munkavállalók 35 százaléka élt át jelentős stresszt az adatfelvételt megelőző napon, ami arra utal, hogy az állapotromlás a hazai munkahelyeken sem elszigetelt probléma.
A láthatatlan állapotromlásnak nemcsak mentális tünetei lehetnek. Az ülőmunka által okozott nyak-, váll-, hát- és derékfájdalom sok irodai dolgozó számára a mindennapok megszokott részévé válik, ezért az érintettek gyakran nem kérnek segítséget, és betegszabadságra sem mennek miatta. A tartós fájdalom azonban ronthatja az alvás minőségét, a koncentrációt, a terhelhetőséget, valamint lassabb munkavégzéshez vezethet. Emellett természetesen azt is érdemes figyelembe venni, hogy míg egy enyhe hátfájáson segíthet a mozgás és a gyógytorna, ha a kezdeti kezelés elmarad, később olyan tartós problémákat okozhat, amelyek miatt akár hetekre is távol kényszerül maradni a dolgozó a munkájától. Egy 1944 egészségügyi dolgozót egy éven át követő dán vizsgálat szerint a magas stressz közel kétszeresére növelte annak esélyét, hogy a résztvevők derékfájdalma súlyosbodjon. Ez is azt mutatja, hogy a tartós mentális terhelés fizikai panaszokban is megjelenhet.
