A beteg dönt – Németországban

Több éves vita után erről fogadott el törvényt csütörtökön a Bundestag.  Az új jogi szabályozás szerint a beteg korábban  írásban kinyilvánított akarata messzemenően érvényesül abban az esetben, ha ő maga a betegség előrehaladott állapota  miatt már nem tud nyilatkozni. Így az orvosnak a páciens előzetes rendelkezése alapján figyelembe kell vennie, hogy folytatódjék-e, s ha igen, milyen formában a kezelés akkor, ha a páciens – adott esetben kómában – a betegágyban már nem képes erre vonatkozó akaratát kinyilvánítani.
 
Hivatalos közlés szerint mostanáig mintegy 9 millió ilyen, úgynevezett előzetes betegrendelkezést terjesztettek elő. Ezeket a most elfogadott törvény nem kérdőjelezi meg, újbóli előterjesztésükre nincs szükség.
 
A Bundestag által 317 igen szavazattal, 233 nem ellenében elfogadott törvény nem azonos a – németországi elnevezés szerint – halálba segítésre (Sterbehilfe) vonatkozó törvénnyel. Németországban a náci idők óta nem használják az eutanázia kifejezést, az ugyanis az akkoriban orvosi közreműködéssel megölt testi vagy szellemi fogyatékos emberek „mesterséges” halálát idézi fel. Ehelyett a Sterbehilfe kifejezés terjedt el, ami a halálhoz, pontosabban a meghaláshoz nyújtott segítséget jelenti. Az érvényben lévő törvény szerint a passzív halálba segítés nem számít büntetendő cselekménynek. Az úgynevezett aktív halálba segítés azonban emberölésnek számít, börtönbüntetéssel sújtandó és tilos.

A német parlament alsóháza elé három tervezet került, s végül a Bundestag a „legliberálisabbat”, azaz a szociáldemokraták által előterjesztett, a betegek akaratát leginkább figyelembe vevő változatot fogadta el. A másik kettő jóval erőteljesebben szorgalmazta az orvosok beleszólását. Az új törvény értelmében viszont az orvosok kötelesek figyelembe venni a beteg rendelkezését abban az esetben, ha nagykorú személyről van szó, aki előzetesen – írásban – ilyen kérelmet terjesztett elő.
 
Szakértők szerint rendkívül fontos, egyfajta „szürke zónát” megszüntető törvénykezésről van szó, amelynek nyomán felmerült az is: nemcsak a betegeknek, hanem az egészségeseknek is ilyen jellegű  rendelkezést kellene megfogalmazniuk, hisz nem zárható ki, hogy bármely pillanatban valami váratlan történhet velük.

Üdvözölte az új törvényt Brigitte Zypries szociáldemokrata igazságügyi miniszter, aki a betegek rendelkezéseivel kapcsolatban nagyobb jogbiztonságról beszélt. A legfontosabb alapelvnek a betegek akaratának tiszteletben tartását nevezte.

Pietsch Lajos, MTI