A Bécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktora lett Karikó Katalin (Bővítve)
A Bécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktori címével és Semmelweis-érmével tüntették ki a Nobel-díjas Karikó Katalint hétfőn.
Az elismerést Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora és Cristoph Huber orvosprofesszor, a BioNTech egyik alapítója adta át a Nobel-díjas kutatónak.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem a Semmelweis-érmet az egyéni életművek és kollektív teljesítmény iránti megbecsülés kifejezéseként adományozhatja. Az ünnepségen a Szegedi Tudományegyetem professzora személyes ajándékként egy Klimt-festény reprodukcióját is átvehette Markus Müllertől.
Karikó Katalin hangsúlyozta, a felfedezések az akadémiai szektorból indulnak, és hosszú folyamat vezet addig, míg egy engedélyezett gyógyszer elkészülhet. Szavai szerint, azonban ennél is többre van szükség, fontos az új felfedezések társadalmi elfogadtatása is. A tudósoknak képezniük kell a társadalmat, bemutatni, mivel foglalkoznak és a tudományos eredmények miként válnak az emberiség hasznára.
A professzor előadásában saját pályafutását is bemutatva részletesen kitért arra a folyamatra, amely az RNS 1961-es felfedezésétől a Covid-19 elleni vakcina bevezetéséig eltelt. Mint mondta, középiskolásként azért választotta egyetemi tanulmányai helyszínéül Szegedet, mert a városban nyílt meg a biológiai kutatóközpont. Kutatói pályája is ott, a lipidlaborban indult, majd hamarosan RNS-kutatással kezdett el foglalkozni.
Harmincévesen, azt követően, hogy elvesztette munkáját Magyarországon, az Egyesült Államokba költözött. Kutatásai kezdetben az antivirális szerek irányába mutattak, mert a 1980-as évek közepén a HIV jelentette a legnagyobb közegészségügyi kihívást - közölte a tudós.
Karikó Katalin felidézte, Drew Weismann-nal közösen végzett kutatásaik során azt tapasztalták, hogy a bejuttatott mRNS gyulladásos folyamatokat indít el. Hosszú munkával sikerült kidolgozniuk a módosított mRNS-en alapuló eljárást, amely nemcsak, hogy nem okoz gyulladást, hanem tízszer több fehérje is termelődik a molekula alapján.
Karikó Katalin kifejtette, az mRNS-technológia lényegesen egyszerűbben és olcsóbban megvalósítható, mint a fehérjéken alapuló terápiák. Jelenleg több mint 150 mRNS-technológián alapuló eljárás klinikai vizsgálata folyik. Hozzátette: már a Covid-19 megjelenése előtt is végeztek ilyeneket, de a pandémiát követően került az eljárás a tudományos érdeklődés fókuszába.
A kutató a mintegy kilencszáz fős - egyetemi oktatókból és hallgatókból álló - közönségének úgy fogalmazott, "kivételezettek vagyunk, hogy itt lehetünk és tudománnyal foglalkozhatunk, ezért amikor lehetőségünk van rá, köszönetet kell mondanunk szüleinknek és tanárainknak ezért".
Karikó Katalinról nyílt kiállítás a bécsi Josephinumban
Karikó Katalin életéről és kutatásairól nyílt kiállítás Forever Forward (Örökké előre) címmel hétfőn a Josephinumban, a Bécsi Orvostörténeti Múzeumban.
Markus Müller, a múzeumot fenntartó Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) rektora úgy fogalmazott, Karikó Katalin a tudomány ikonja, és egyben egyedülálló példaképe a kitartásnak.
Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora a megnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, több mint 150 mRNS-technológián alapuló eljárás klinikai vizsgálata folyik, ezek több mint fele fertőző betegségekkel kapcsolatos, 20-30 százaléka pedig daganatos elváltozásokat céloz.
Ez utóbbiak között vannak olyanok is, melyeknél az mRNS olyan antitestek fehérjéit kódolja, amely az immunrendszert segíti abban, hogy felismerje a daganatos sejteket, illetve az esetenként megjelölje az azok által termelt vegyületeket.
A tudós komoly kihívásnak nevezte a rákellenes kutatásokat. Míg a koronavírus esetében ismert volt a tüskefehérje, amely lehetővé tette a vakcina fejlesztését, a daganatos sejtek esetében sok esetben nincs ilyen felszíni fehérje – mondta.
Arra a kérdésre, mi foglalkoztatja jelenleg, kifejtette, alig egy hete nyílt meg Szegeden egy antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ, amely kialakítását jelentős részben az általa elnyert díjakhoz járó támogatások tettek lehetővé. Egy klinikai vizsgálat elindítását is tervezi, ám ahogy fogalmazott, ennek részleteiről csak akkor szeretne beszélni, ha lesz mit mondani.
Karikó Katalin hangsúlyozta, az általa kapott elismerések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tudományra és a tudósokra irányítsák a figyelmet. Szavai szerint nem mindenkinek való a kutatói pálya, de aki szeretne feladatokat megoldani, problémákon elgondolkodni, az válassza azt, így hobbira sem lesz szüksége.
Ahogy mondta, "soha sem valakinek dolgozott, mindig a tudományos megismerés vágya hajtotta".
A kutató arra a felvetésre, hogy a Trump adminisztráció az USA-ban megvonná az mRNS-sel kapcsolatos kutatási programok támogatását, hangsúlyozta, ez a tudományos munka ennek ellenére is folytatódni fog, ha nem az Egyesült Államokban akkor Európában.
A tudós szólt a média és a kutatók közös felelősségéről is abban, hogy közérthető formában bemutassák a tudomány eredményeit a közvéleménynek.
A Josephinumban május 31-ig megtekinthető tárlatot az SZTE Klebelsberg-könyvtár gyűjteményéből állították össze, amely anyagát – fotókat, dokumentumokat, a kutatáshoz kapcsolódó tárgyakat és elismeréseket - Karikó Katalin ajánlott föl egykori egyetemének.
A tárolókban látható anyag bemutatja a tudós tanulmányait kisújszállási középiskolájában, illetve a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Szerepel a kiállításon többek között a Jermy Gusztáv-díj, a Karikó Katalin középiskolája, a Móricz Zsigmond Gimnázium alapította természettudományos elismerés, melyet a kutató 1973-ban kapott meg, egy évvel korábban, mint Szent-Györgyi Albert.
Karikó Katalin megőrizte hallgatóként összeállított herbáriumát – növénygyűjteményét -, melyből egy kiszárított paszternák (Pastinaca sativa) látható a tárlaton, de bemutatják szakdolgozatának eredeti példányát, ahogy doktori oklevelét is, melyet 1983-ban vett át Szegeden.
A tudós első kutatói éveit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban készült fotók idézik föl, de látható az egyik első kép, melyen közösen szerepelnek Drew Weissman, akivel 2023-ban megosztva kapták meg az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Látható az egyik tárolóban egy korábban a kutató által használt pipetta is, hasonló ahhoz, melyet Karikó Katalin a stockholmi Nobel-díj Múzeumnak is felajánlott, valamint néhány ampulla a Covid-19 elleni vakcinából, amely az egész világon ismerté tette a kutató nevét.
A tudós által elnyert több mint száz tudományos elismerés közül szerepel a többi közt a tárlaton a Wilhelm Exner-érem, melyet az Osztrák Iparszövetség adományozott Karikó Katalinnak 2021-ben.
A múzeumban látható egy kisfilm, amelyben Karikó Katalin mellett Drew Weissman és Ugur Sahin, a BioNTech SE vezetője számol be az mRNS-sel kapcsolatos kutatásokról.
Külön tabló ismerteti az mRNS-technológia alapjait, illetve az eljárás lehetséges felhasználásait, a tárlatot pedig négy - magyar, angol, német, francia - nyelven elérhető virtuális kiállítás egészíti ki, mely Karikó Katalin tudományos pályáját mutatja be.
A tervek szerint a kiállítás anyagát a közeljövőben más európai nagyvárosokban is bemutatják.
A fizikai és mentális egészség megőrzésének fontosságáról beszélt Karikó Katalin diákoknak Bécsben
A fizikai és mentális egészség megőrzésének fontosságáról beszélt Karikó Katalin osztrák középiskolásoknak és magyarországi diákoknak kedden a bécsi Collegium Hungaricumban.
A Nobel-díjas biokémikus életéről mesélve elmondta, már gyerekként érdekelte a természet, különösen a növényvilág, majd később a kémia, biológia, földrajz. Általános iskolásként illusztrált könyvet készített az élővilágról.
Szülővárosában, Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban a biológia szakkörön elhatározták, levelet írnak természettudósoknak, de mivel nem tanultak angolul, olyanokat kellett keresniük, akik beszéltek magyarul, így Szent-Györgyi Albert mellett Selye Jánosra esett a választásuk - idézte fel a kutató.
Selye János stresszről szóló könyve meghatározó hatást gyakorolt életszemléletére - mondta, hangsúlyozva, meg kell tanulni, miként kezelhető az embert érő negatív stressz.
A Szegedi Tudományegyetem professzora azt tanácsolta a diákoknak, arra koncentráljanak, amin képesek változtatni, ne másokhoz mérjék magukat, hanem tűzzenek ki célokat, melyeket el kívánnak érni. Ha ezeket sikerül elérni, már győztesnek érezheti magukat, hiszen nagyon sokat tanultak közben.
Úgy fogalmazott, ma is hálásnak annak a gimnáziumi tanárának, aki azzal fenyegette, elintézi, hogy ne vegyék föl a szegedi egyetemre, hiszen ez segítette hozzá, hogy a legjobb akarjon lenni és még többet tanuljon.
Kérdésre válaszolva Karikó Katalin elmondta, nem érzett diszkriminációt nőként, akik segítették pályafutása során, férfiak voltak. Fontos ugyanakkor a jó párválasztás, élete során rengeteg segítséget kapott férjétől.
A professzor úgy fogalmazott, ha valaki a kutatói pályát választja, elfelejtheti a munka és a magánélet egyensúlyát. Rendkívül fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a családtagokkal töltött idő valóban minőségi legyen.
Karikó Katalin kitért arra is, hogy a tudósok feladata bemutatni közérthető formában a közvéleménynek munkájukat és azokat az eredményeket, melyek jobbá teszik az életüket. Hangsúlyozta, ebben a médiának is komoly szerepet kell vállalnia.
A bécsi Collegium Hungaricumban május végig látható kiállítás a Szegedi Tudományegyetem szervezésében arról a több mint száz tudományos elismerésről, melyekkel az elmúlt években elismerték Karikó Katalin munkáját.
