A végstádiumú szívelégtelenségben szenvedők kezelésében látványos előrelépést hozhat a xenotranszplantációhoz köthető várakozások sikeressége, de a beültethető mechanikus keringéstámogató eszközök is alapjaiban változtathatják meg a jelenlegi transzplantációs indikációs kritériumokat.

Szubklinikus hipotireózis esetén – a felnőttek jelentős részénél – a hormonpótló terápia nem kínál szignifikáns előnyt.

Szignifikáns összefüggés mutatható ki a zsírmáj a TSH-szintek között elhízott gyermekeknél és serdülőknél. Ily módon az enyhe pajzsmirigy-diszfunkció szerepet játszhat a kedvezőtlen metabolikus profil meghatározásában elhízott gyermekeknél és serdülőknél.

Minél több ismerettel rendelkezünk a hormonkötő proteinek működéséről, annál világosabbá válik, hogy ezek nem pusztán a hormonok egyszerű vivőanyagai, hanem elősegítik transzportjukat a keringésből a célszövetekhez, ezen túlmenően befolyásolhatják a hormonok hatásait a célsejteken.

A halálozási kockázat metaanalízise szignifikáns összefüggést jelzett a C-reaktív proteinnel.

Az autoimmun pajzsmirigybetegség a reproduktív korú nők gyakori endokrin megbetegedése,  prevalenciája 5% és 15% között változik, azonban akár éveken át is rejtve maradhat.

Az in vitro fertilisatio (IVF) során alkalmazott kontrollált ovarium-hiperstimuláció (COH, controlled ovarian hyperstimulation) jelentős hatást gyakorol a szervezet belső hormonegyensúlyára.

A Hashimoto-thyroiditis (HT) a pajzsmirigy krónikus gyulladása, melyet több mint egy évszázada írtak le először, ám etiopatogenezise máig nem tisztázott teljes körűen. A jelenlegi álláspont szerint a HT a leggyakoribb autoimmun kórkép.

A D-vitamin egy jól ismert immunmodulátor, mely a veleszületett és az adaptív immunitást egyaránt befolyásolja. A D-vitamin-hiány következtében autoimmun pajzsmirigybetegség alakulhat ki.

Az osteoporosis besorolásán (primer és szekunder) megkülönböztetünk 1-es típus (50 és 70 éves kor között jelentkező) primer és 2-es típusú (70 éves kor felett jelentkező) primer osteoporosist.