Egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt. Purebl György elmondta az Indexnek, már érzékelik a rohamot.

A praxisok megkapták az oltásra regisztrált betegeik teljes listáját. Innentől kezdve szabadabban mérlegelhetik, hogy kit, mikor és mivel oltanak, írja a Népszava.

Új épületszárnnyal gazdagodik az Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika.

A koronavírus-fertőzésen átesett betegek utógondozására post-Covid szakambulancia-hálózatot indít a Debreceni Egyetem klinikai központja.

A Mars tér 20. szám alatt várja február 8-tól a betegeket az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika Pszichiátriai Szakrendelő és Gondozó.

A járvány lecsengését követően pszichopandémiára számítanak a szakemberek, írja a Növekedés.hu.

Mindannyian ismerünk családunkban, ismeretségi körünkben olyan személyt, aki kimagasló szellemi képességekkel rendelkezett, majd a súlyosbodó mentális hanyatlás az évek előrehaladtával a hivatásában, a társadalomban és a családban is korábbi jelenlétének, szerepének és aktivitásának fokozatos leépüléséhez vezetett. Az öregedéssel azonban nem feltétlenül jár együtt kóros mértékű szellemi hanyatlás: gondoljunk csak a 80-as, 90-es éveikben még mindig aktív és kreatív tudományos kutatókra, művészekre, szakemberekre.

A nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10%-ánál jelentkezik szellemi hanyatlás. A családorvosi gyakorlatban a legfontosabb, hogy a feledékenységről, az ismeretanyag csökkenéséről beszámoló idős páciens vagy hozzátartozó esetén felmerüljön a demencia gyanúja.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A European Brain Council korábbi felmérése szerint a lakosság közel egyharmada szenved idegrendszeri kórképekben. Első hallásra talán meglepő, hogy minden harmadik európainak neurológiai vagy pszichiátriai betegsége van, de ha jobban elemezzük a számokat, árnyaltabb képet kaphatunk.