A WHO-tól a kábítószerekig (Frissítve!)

Párbeszéd: tudnak még valamit ígérni a budai betegeknek?

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte: arról is Kollár Kinga tehet, hogy 15 év alatt szinte semmi nem történt a János Kórház és 49 másik magyar kórház felújítása érdekében? Mint mondta, 130 éves épületekben folyik a gyógyítás, már amikor van erre egyáltalán lehetőség. Úgy fogalmazott: a Fidesz-kormány "ipari mértékű korrupciója" és a jogállam szétverése az oka annak, hogy nem jönnek az uniós pénzek. Csak a János kórházban az RRF-pénzekből (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) már javában zajlania kellene a pszichiátriai osztály és a Kútvölgyi szakrendelő felújításának, valamint az egynapos sebészeti centrum kivitelezési munkálatainak, de ehelyett: semmi. Felvetette, tudnak ígérni még valamit a budai betegeknek vagy a maguknak hátralévő egy évben már tényleg nem kezdenek bele semmibe a János kórházban?

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy szerencsésebb országokban a kormánypárti és ellenzéki politikusok azon versengenek, ki tud gyorsabban, több jogcímen és több forrást szerezni országának. Ezzel szemben Magyarországon azt látják, hogy az ellenzék MSZP-stől, DK-stól, Tiszástól azon dolgozik, hogy megakadályozzák Magyarország hozzájusson és felhasználja a neki járó forrásokat. Hol van itt a józan ész?, tette fel a kérdést. Rámutatott: Kollár Kinga büszke arra, hogy Magyarországon 50 kórház felújítását tudták megakadályozni, hogy rontották a magyar emberek életminőségét. Óriási szereptévesztésről van szó a baloldalon, ahol semmi változás nem történt a Tisza Párt belépésével, azt folytatták, amit a Momentum és a DK elkezdett, nem teljesítménnyel, hanem akadályozással akarnak választást nyerni.

Kitért arra, hogy a János Kórházban 74 különböző jogcímen valósultak meg fejlesztések 57,5 milliárd forint értékben. A Kútvölgyi tömb 16 milliárdból újult meg, amit RRF-ből finanszíroztak volna, az önök munkájának köszönhetően ez nem így lett, a kormány finanszírozta meg.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Mi Hazánk: kilépteti-e a kormány Magyarországot a WHO-ból?

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ügyében korábban csak a pártja szorgalmazta az "önrendelkezésünket sértő szervezetből való kilépésünket". Azt kérte, a kormány tájékoztassa a magyarokat, hogy hajlandó-e Magyarországot is kiléptetni a WHO-ból, vagy a "Covid-diktatúrához hasonló kontraproduktív lezárásokra és kötelezésekre kell készüljünk újra"?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában jelezte: a multilaterális egyezmények esetén minden esetben indokolt a magyar részvétel vizsgálata, mert az ország szuverenitását meg kell őrizni, és annak megfelelő döntést kell hozni. Hozzátette: a WHO pandémiás egyezményének tartalma még nem ismert, de ha a magyar érdekekkel nem egyezik, nem kell elfogadni, függetlenül a tagságtól.

Családtámogatási törvények

Vita nélkül zárták le a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről, valamint a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló törvényjavaslatok bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatoknak a vitáit.

A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló törvényjavaslat vitájában Kálmán Olga (DK) úgy értékelt, hogy a javaslat túl kevés és azt túl későn lépte meg a kormány. Az ellenzéki politikus jelezte, frakciója támogatja az előterjesztés, mert minden olyan lépést támogatnak, amivel sikerül visszaadni valamit a családoknak abból, amit a kormány elvett tőlük. Javasolta, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő édesapákra is terjesszék ki a személyijövedelemadó-mentességet, valamint a családi pótlék megduplázását.

A 3 gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló törvényjavaslat vitájában Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette a családtámogatási előterjesztésekről szóló kormányzati véleményt. Elmondta, a 2010-es családbarát fordulat után a kormány több mint 30 intézkedést hozott a gyermeket nevelők segítése érdekében. Kálmán Olgának válaszolva feltette a kérdést, a képviselő szerint a családoknak akkor jobb volt, amikor a Gyurcsány-kormány idején megszüntették az otthonteremtési támogatást, a gyermekek után járó adókedvezményt? Amikor a baloldal az elmúlt 15 évben tehetett volna a családokért, nem tett semmit, hangoztatta.

Az előterjesztőként felszólaló fideszes Koncz Zsófia elmondta, 2026. január 1-jétől félmillió, 2029-ben pedig már egymillió édesanya lesz adómentes Magyarországon. A családi adókedvezmény duplázásával egymillió családnak segítenek. Elmondta, a következő négy évben összesen négyezer milliárd forintot adnak oda a családoknak csak az új intézkedésekkel. Jövőre a GDP mintegy 5 százalékát költi a kormány a családokra, ez egyedülálló a világon.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításához kapcsolódó indítvány bizottsági jelentésinek vitájához senki nem szólt hozzá. A vita lezárása után Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy 2021-ben a csecsemőgondozási díj (csed) mértéke hetven százalékról száz százalékra emelkedett. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy 2025. július 1-jétől a csed is személyijövedelemadó-mentes lesz. Hangsúlyozta, hogy a mostani előterjesztés csed extra néven lehetőséget ad arra, hogy a gyermek három hónapos korától az édesanyák vissza tudjanak menni úgy dolgozni, hogy eközben továbbra is biztosítják számukra a csed hetven százalékát.

MI és kutatás 

Az orvostudományi kutatással összefüggő törvények módosításáról szóló indítványhoz benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája során Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója célnak nevezte, hogy a mesterséges intelligencia segítségével javuljon a kutatások hatékonysága és ezáltal a hazai népesség egészségi állapota.

A vita lezárását követően Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az indítvány bevezeti a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatás fogalmát és az ilyen kutatások esetében megteremti a széleskörű beleegyező nyilatkozat alkalmazásának lehetőségét.

Gyermekek egészsége

A gyermekek egészségének megőrzéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Pogácsás Tibor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta, a jogalkotók az energiaitalok túlzott fogyasztásának káros hatásaitól akarják megvédeni a fiatalokat.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára felhívta a figyelmet, hogy az indítványt széles körű egyeztetés és társadalmi vita előzte meg. A kormány elkötelezett abban, hogy védje és megóvja a fiatalok egészségét - szögezte le. A politikus fontosnak nevezte, hogy a fiatalokban ne alakuljon ki egészségüket károsító függőség.

A vita lezárása után az előterjesztők nevében felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta, hogy az energiaitalok kifejezetten károsak a fejlődésben lévő szervezetre.

Kábítószerek tilalma

A kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosítások vitájában Pogácsás Tibor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, az előterjesztés az elszaporodó, kábítószerrel összefüggő bűncselekmények visszaszorítását célozza.

Emelkednek a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények büntetési tételei, elkobozhatóvá válik a kábítószer elkészítéséhez, elrejtéséhez használt ingatlan, jármű, egyes bűncselekményeknél minősítő körülmény lesz, ha azt a kábítószer-vásárláshoz szükséges pénz megszerzése érdekében követik el, vagy a kábítószertől befolyásoltság alatt történik. Kitért arra, hogy a törvényalkotási bizottság érdemi kiegészítéseket javasol, így a törvényjavaslat június 15-én lépne hatályba a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében.

Új kötelezettségként beszélt arról, hogy a szándékos bűncselekmény miatt elítélteknek közösségi jóvátételi programban kell részt venniük, ha a települési önkormányzatok igénylik. A programban a részvétel kötelező, díjazás nem jár érte - tette hozzá. Elmondta, a program keretében történő munkavégzés elsősorban az érintett önkormányzat tisztántartását, vagy a településen működő költségvetési intézmény karbantartását célozza.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, együttes, összehangolt intézkedéssorozatról van szó, amelynek egy része törvényi lábakon áll, másik része az oktatás, az egészségügy területén segíti a megelőzést. Fontosnak nevezte az intézkedések "alaptörvényi lábát", amellyel szerinte egyértelművé tették, hogy a kábítószerrel kapcsolatos szigorú szabályokon Magyarországon enyhíteni nem lehet. Kitért arra, hogy joggal háborít fel sokakat az, hogy a bíróság nem rendelte el azoknak a csepeli droglabort üzemeltetőknek a letartóztatását, akiknél 200 millió adag előállításához szükséges alapanyagot találtak.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy látta, hogy a törvényjavaslat ellentétes a "Karácsony-DK-Tisza fővárosi drogstratégiájával", amely egy drogpárti stratégia. Fontosnak nevezte, hogy a fővárosban és a vidéki településeken is a törvény teljes szigorával sújtsanak le azokra, akik mérgekkel próbálják elrontani a gyerekek egészségét, függőségbe taszítják az ifjúságot.

Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint a kormánypártoknak 15 éve volt ennek a problémának a kezelésére, de most, a választások előtti évben jutott eszükbe ennek megoldása. A törvényjavaslat nem jó eszközöket tartalmaz (a fiatalok vegzálását, besúgóvá tételét), és annak politikai és kampánycéljai vannak, tette hozzá.

Az előterjesztő Horváth László (Fidesz) zárszavában a törvényjavaslatot szükségesnek, indokoltnak és megkerülhetetlen első lépésnek nevezte. Elmondta, soha nem mondták, hogy csak rendészeti eszközökkel akarják ezt a problémát kezelni, de biztosítani kell, hogy a rendőrség gyorsan, hatékonyan tudjon fellépni. Szerinte a törvényjavaslat tartalmaz prevenciót, mert az a fő célkitűzése, hogy a kábítószer fizikai jelenlétét radikálisan visszavágja. Közölte, jönnek majd hamarosan azok a lépések, amelyek a prevencióval és a rehabilitációval kapcsolatban fogalmaznak meg új, a jelenleginél hatékonyabb, kreatívabb és nagyobb társadalmi összefogást eredményező intézkedéseket.

Az eltereléssel kapcsolatos módosításokról azt mondta, céljuk, hogy az ne egy "megúszó pálya" legyen, hanem hogy a kábítószer-fogyasztó segítse a hatóságokat. Ezen intézkedést a többség érdekével indokolta. A képviselő szerint a javaslat nem egy politikai kampány része, ugyanis a kábítószerek elleni fellépés egy hosszú és kemény küzdelem, nem lehet tudni, mikor lesz vége. Szerinte drogstratégiát sem kell csinálni, mert a stratégiával az a baj, hogy sokáig készül, és mire elkészül, lehet, hogy le is jár a szavatossági ideje. Sokkal inkább cselekvési programokat kell végrehajtani.

Frissítés:

Kábítószerügyi törvényjavaslatot fogadott el kedden az Országgyűlés, amely döntött 30 év alatti egygyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentességéről, valamint arról, hogy adómentes lesz a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj.

Elfogadta a parlament a kábítószerek tilalmával kapcsolatos törvénymódosításokat

A parlament 143 igen, 19 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett elfogadta a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.

A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen, a cél a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása. A változtatások a kábítószer-kereskedelem, -terjesztés és -fogyasztás elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi környezetét teremtik meg, egyebek között a rendészeti és büntetőjogi intézkedésekhez és a kiskorúak védelméhez szükséges jogszabályok szigorításával.

Megteremtették a rendőrség általi közbiztonsági őrizetbe vétel újabb esetkörét a kábítószer vagy az új pszichoaktív anyag hatása alatt állókkal szemben, ha az intézkedés az önveszélyes állapot, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében szükséges. Ezentúl a kezelőorvos kötelezettsége lesz a törvényes képviselő értesítése, ha egy kiskorú kábítószeres befolyásoltságát észleli a kezelése során.

A módosításokkal lehetővé tették az üzletbezárást a jegyző által a működéssel összefüggő bűncselekmény-elkövetés miatt közbiztonsági érdekből a kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi releváns bűncselekmény esetén.

Kiterjesztik a kereskedői típusú kábítószer-bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazható elkobzás és vagyonelkobzás hatályát, valamint szigorúbban szankcionálják a módosult tudatállapot fennállása alatt, illetve az anyagi fedezet jogellenes megteremtése érdekében tipikusan elkövetni szokásos bűncselekmények körét.

A büntető törvénykönyvben megszüntetik a kábítószerekkel, valamint az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények büntetőjogi fenyegetettsége terén fennállt korábbi különbségeket. A meglévő kábítószer-bűncselekmények körét kiegészítik a "tudatmódosító anyaggal visszaélés" tényállásával. A kábítószerek büntető törvénykönyv szerinti fogalmában így továbbra is kábítószernek minősülnek az előzőleg hatályban volt szabályozás szerinti, a jogszabályban meghatározott listákon szereplő szerek, valamint a hagyományos kábítószerek, illetve az ugyancsak jogszabályban meghatározott listákon feltüntetett, a hatályos rendszer szerinti új pszichoaktív anyagok, továbbá az új tényállás kapcsán a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.

Korlátlanul enyhíthetővé válik azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandók megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködőket. Egyúttal leszűkítik az elterelés jogintézményének alkalmazási feltételeit, hogy azok ne hassanak ösztönzően. Továbbá egyebek mellett a drogkereskedelem vagy -birtoklás bűncselekményeit bevonják a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök segítségével üldözhető bűncselekmények körébe.

A szándékos bűncselekmény miatt elítélteknek közösségi jóvátételi programban kell részt venniük ezentúl, ha a települési önkormányzatok igénylik. Az elítéltnek a programban a részvétel kötelező, díjazás nem jár érte. A program keretében történő munkavégzés elsősorban az érintett önkormányzat tisztántartását, vagy a településen működő költségvetési intézmény karbantartását célozza.

Jövőre szja-mentességet kapnak a 30 év alatti egygyermekes édesanyák

Mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól a 30 évnél fiatalabb egygyermekes édesanyák 2026. január 1-jétől, döntött az Országgyűlés, amely 172 igen szavazattal és három tartózkodással fogadta el a kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

A jogszabályok szerint a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák bizonyos feltételek teljesítése mellett már 2023. január 1. óta mentesülnek a szja megfizetése alól, a mostani módosítással viszont a meglévő gyermekek után is járni fog a kedvezmény, és nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre.

Adómentes lesz a csed, a gyed és az örökbefogadói díj

Idén július 1-jétől adómentes lesz a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj, az erről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot 176 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

Ha valaki egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, akkor a kedvezmény mindegyik után érvényesíthető.

A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (vagy bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelőző két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt, míg a gyed ugyanezen feltétellel a gyermek kétéves koráig jár. Örökbefogadói díjat a kétévesnél (ikergyermekek esetén háromévesnél) idősebb gyermeket örökbefogadó szülőnek állapítanak meg, ha rendelkezik az előírt előzetes biztosítási idővel.