Az osteoarthritis (OA) a mozgásszervi fogyatékosság egyik leggyakoribb oka, az OA miatti következményes betegségteher jelentős, ami az öregedő társadalmakkal egyre nagyobb problémát jelent. Az OA patogenezisének alapját az ízületi porc degradációja mellett alapvető gyulladásos folyamatok jellemzik, aminek végső következményeként az ízület valamennyi alkotórésze károsodik. Kezelésére vonatkozóan a változó nemzetközi ajánlások a nem farmakológiai és farmakológiai eljárásokat tartalmazzák, aminek része a porcvédelem. Közleményünkben a chondroprotectiv lehetőségek közül a nem denaturált II-es típusú kollagén kezeléssel kapcsolatos kísérleti és klinikai vizsgálatok eredményeit tekintjük át.

A Miami Egyetem nemrég publikált kutatási eredménye jelentős javulást mutatott ki azoknál a Covid-fertőzött betegeknél, akiket köldökzsinór eredetű, mesenchymális őssejtekkel kezeltek.

A rheumatoid arthritis (RA) több szervet érintő, krónikus, autoimmun kórkép, melyet szimmetrikus, sokízületi gyulladás jellemez. Felismerésében segít a reggeli ízületi merevség, valamint az általános gyulladást jelző laboratóriumi paraméterek, mint a C-reaktív protein (CRP) és bizonyos autoantitestek, az anticiklikus citrulinált peptid (anti-CCP) és a rheumatoid faktor emelkedett szérumszintje.

A Janus kináz (JAK) gátlók célzott szintetikus betegségmódosító szerek (tsDMARD). A JAK-ok közé a JAK1, JAK2, JAK3 és TYK2 izoformák tartoznak. A gyulladásos betegségek patogenezisében részt vevő citokinek receptorainak JAK-mintázata fontos lehet a JAK-gátlók hatékonysága és biztonsága szempontjából.

A 2016-ban indult és most lezárult alapkutatási projekt eredményei nagyban hozzájárulhatnak ezen betegségek új, a jelenleginél hatékonyabb terápiájának kidolgozásához.

Becslések szerint mintegy egymillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, számuk azonban pontosan nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség jól felismerhető tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

A légúti infekciókkal jelentkező vagy azt követő bronchialis tünetek sokszor okoznak fejtörést a mindennapi betegellátás során. A COVID19 járvány során különösen megnőttek a betegség alatt vagy közvetlenül az akut tünetek elmúlását követő köhögéses, általában köpetürítéssel nem járó panaszok, akár nehézlégzésig, néha sípoló légzésig fokozódva, nem ritkán akár hányásba torkollva.

Március 25-én a Semmelweis Egészség Napokon Gyermek a családban: születéstől a felnőtté válásig címmel várják az érdeklődőket.

Egy nem specifikus biomarker, a procalcitonin szérumszintjének növekedése jó kórjelzője a súlyos bakteriális tüdőgyulladás jelenlétének kórházi kezelés során. Klinikai vizsgálatokban a procalcitonin szintje pozitív korrelációt mutatott a bakteriális pneumónia súlyosságával Covid-19-fertőzésben szenvedő betegek esetében.

Az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban.