Az Index szerint a világ egyik legmagasabban rangsorolt orvosi szaklapjában jelent meg a tanulmány. Magyar kutatók is vizsgálják a szert.

A Nemzetközi Fájdalom Társaság (International Association for the Study of Pain, IASP) legfrissebb osztályozása szerint megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos krónikus fájdalmat.

A klinikai neurológiai gondolkodás alapelemei az alábbiakban foglalhatók össze.

Az epilepsziás betegek 66−75%-a tartós remisszióban van. A generalizált formakörbe tartozó esetek több mint 80%-a remisszióba kerül az első antiepileptikum beállítását követően, míg a fokális felnőttkori epilepsziában lényegesen rosszabb a prognózis, itt műtéti megoldást is fel kell vetni.

Számos nőgyógyászati kórkép vezető tünete a fájdalom. Talán éppen ez az oka annak, hogy a nőgyógyászati kórképek fájdalomcsillapítására vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt szakmai kollégiumi ajánlás nem létezik.

A malignus tumorhoz társuló krónikus neuropathiás fájdalom a malignus tumorhoz társuló krónikus fájdalom csoportjába tartozik. Klinikai jelentőségét az adja, hogy a malignus tumoros betegek 20%-ában jelentkezik tisztán neuropathiás jellegű fájdalom.

A felnőtt lakosság 5−8%-át érintő perifériás polineuropathiák (PNP) komplex etiológiát mutatnak. A háttérben álló leggyakoribb ok Európában és Észak-Amerikában a diabétesz, ezt a sorban az alkoholos PNP, majd a malignus betegségek növekvő prevalenciája következtében a kezelésükre alkalmazott kemoterápiák okozta PNP követi.

A konverziós zavarok kezelése elsősorban pszichoterápiával történik, de jó lehetőség a fizioterápia, a rehabilitáció és a relaxáció is.

Korunk egyik népbetegsége a száraz szem szindróma, amely a lakosság 5−50%-át is érintheti, és jelentősen csökkentheti az érintett páciensek életminőségét.

A szkizofrénia gyógyszeres kezelése a mai napig a dopaminhipotézisen alapuló receptorgátlásra épül. A mai ismereteink alapján azonban a szkizofrénia patofiziológiája sokkal inkább magyarázható a neurotranszmitter-rendszerek komplex egymásra hatásának egyensúlyi eltolódásával, mintsem önmagában a dopaminpályák kóros működésével. Mindemellett a kóreredettel kapcsolatos kutatásokat megtermékenyítően mozdította előre a szkizofrénia immunológiai hipotézise, ami lehetőséget ad a genetikai prediszpozíció, az idegfejlődés és a környezeti tényezők integrálására. Mindezekre alapozva számos új terápiás lehetőség fejlesztése megindult, melyek lassan a napi gyakorlatban is megjelennek.