Ünnepek utáni depresszió? Tabletta helyett keresse fel távoli ismerőseit!
Egy új magyar kutatás szerint nem csupán a közeli barátok, rokonok segíthetnek a jobb mentális egészség megőrzésében, hanem a távolabbi ismerőseink is: a depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége ugyanis kevesebb azoknál, akik tágabb kapcsolatrendszerükben sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban. Legalábbis ez derül ki a a HUN-REN KRTK KTI (Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete), a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében mintegy 270 000 egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózatát és antidepresszáns fogyasztási adatait elemző kutatásból, amelyet a neves Science Advances folyóiratban adtak közre. Az elemzés a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását. Az eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak.
A karácsonyt és az újévet követő periódus sokak számára a szakirodalomban holiday blues néven ismert ünnepek utáni depresszió időszaka.[i] Az ünnepekre való készülődés sokak számára stresszel járhat, ami kihat az ünnepek utáni lelkiállapotra. Az egyedül élők számára nem könnyű az ünnepi időszak, és a mentális betegséggel rendelkezők különösen ki vannak téve a szezon hatásának.
A pszichológusok szerint a társas kapcsolatok segítenek fenntartani a mentális egyensúlyt és csökkentik a szorongást valamint a depressziót. Ezért mentális zavarok esetén a társas segítségnyújtást évtizedek óta eszközként alkalmazzák a fejlett országokban.
A korábbi kutatásokban jellemzően csak a legszorosabb kapcsolatokat vették figyelembe, és a közeli ismerősök mentális egészségben betöltött szerepét hangsúlyozták. Eddig kevésbé jelentek meg az úgynevezett gyenge (vagyis a ritkán látogatott ismerőseinkhez fűződő) kapcsolatok szerepét vizsgáló kutatások, annak ellenére sem, hogy ezek rendkívül fontosak például gazdasági lehetőségeinknél vagy az új ötletekhez való hozzáférés szempontjából.
Egy új kutatásban, ami a HUN-REN KRTK KTI, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében valósult meg, a magyarországi antidepresszáns fogyasztás 2011 és 2015 közötti adatait kötötték össze az iWiW kapcsolathálózat adataival.[ii] Ez az új adat 277 344 kisvárosi egyén kapcsolathálózatának és antidepresszáns fogyasztási adatait tartalmazza, ami a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását.
„Megleptek minket az első eredmények, mert azt találtuk, hogy az ún. kohézív (erősen kapcsolódó tagokkal rendelkező) hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellentmondott korábbi kutatásoknak” – fogalmazott Lengyel Balázs, a kutatásból készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK KTI csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. „Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat.”
A kutatók ezután az egyének hálózataiban számszerűsítették a helyi kohéziót (local cohesion - LC), amely azt a tendenciát tükrözi, hogy az egyén városában lakó barátai ismerik-e egymást. Emellett kiszámoltak egy térbeli diverzitás mutatót is, ami azt ragadja meg, hogy az egyén kapcsolódik-e sok másik városban lakó közösséghez. (1. ábra)
1. ábra. A kapcsolathálózatok térbeli szerkezete összefüggést mutat az antidepresszáns szedés valószínűségével.
„Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni” – összegezte a tanulságokat Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK KTI és az Umea Egyetem tudományos munkatársa. A kutatás fontos eredménye, hogy az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz, változatos közösségekkel tudnak kapcsolódni. Ez utóbbi összefüggés az antidepresszánsok helyi elérhetőségének figyelembevétele után is fennáll, és a fiatal egyének esetében erősebb, mint az időseknél.
„Adataink nem teszik lehetővé, hogy ok-okozati összefüggésre következtessünk. A stressz, a depressziós tünetek és a szorongás közismerten akadályozzák a társas kapcsolatok kialakítását” – világított rá a további kutatások szükségességére Bíró Anikó, a HUN-REN KRTK KTI csoportvezetője.
A kutatók ugyanakkor azt gondolják, hogy az elemzett adatok nagy kiterjedése korábban nem dokumentált összefüggést jelez a társadalmi kapcsolatok térbeli sokfélesége és a mentális egészség között. Ezért szükség van a korábbi elméletek kiterjesztésére, és olyan kísérletekre, amelyek a gyakorlati alkalmazásokhoz szükséges, diverz hálózatok és mentális egészség közötti ok-okozati mechanizmusok feltárására alkalmasak, hiszen nem csak a közeli, hanem a távoli kapcsolatok is segíthetnek lelki épségünk megőrzésében és mentális betegségeink leküzdésében.
A közgazdaság-tudomány módszertana számos bonyolult helyzet megoldásához adhat kulcsot, és a HUN-REN KRTK KTI Magyarország aktuális problémáira igyekszik kézzelfogható, gyakorlati válaszokat és előrejelzéseket adni olyan témakörökben, mint például az európai gázszállítások kérdése; innováció, egészségügy, Magyarország demográfiai problémái; oktatási és gazdasági egyenlőtlenségek; intézményi kihívások; az élelmiszer-előállítással és az agráriummal kapcsolatos vizsgálatok. A KTI-re nem csupán olyan állami szervezetek számíthatnak, mint a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vagy ezek háttérintézményei, de a nagy adatállományokkal rendelkező más szervezetek, piaci szereplők is támaszkodhatnak az itt meglévő tudásra.
Háttér
A tanulmány 2024 december 6-án jelent meg a Science Advances folyóiratban, és szabadon elérhető https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adr0302 linken. A tanulmány társszerzője még Nicholas A. Christakis, a Yale Egyetem professzora, a társadalmi hálózatok egészséggel való összefüggéseinek vezető nemzetközi szaktekintélye.
A HUN-REN KRTK KTI kutatócsoportjai közül
az Agglomeráció és társadalmi kapcsolathálózatok kutatócsoport azt vizsgálja, hogyan segítik elő a társadalmi és kommunikációs hálózatok a városok és régiók gazdasági és technológiai fejlődését. Kutatásaikban a közgazdaságtan, a földrajz, a hálózattudomány és a számítógépes társadalomtudomány megközelítéseit ötvözik.
Az Agrárgazdaságtan- és vidékfejlesztés kutatócsoport az EU mezőgazdasága versenyképességi problémáinak makro- és mikroszintű kérdéseit vizsgálja, ezen belül a nemzetközi agrárkereskedelemmel, a mezőgazdasági és élelmiszerárak transzparenciájával és változékonyságával, a mezőgazdasági koordinációs mechanizmusokkal, az ellátási láncok és a hálózati teljesítmény közötti kapcsolatokkal, a helyi élelmiszerek és a rövid élelmiszerláncok előnyeivel és hátrányaival, a farmok technikai hatékonyságával, a biodiverzitás közgazdasági problémáival és a vidékfejlesztés kérdéseivel foglalkozik.
Az Egészség és társadalom kutatócsoport az egészség, az egészségügy, a demográfia és a társadalmi-gazdasági feltételek közötti összefüggéseket elemzi, így a lakosság egészségi állapotára és a gazdasági aktivitás javítására irányuló lehetséges közpolitikákra világít rá. Kutatási projektjeik három nagy témakör köré szerveződnek: 1) Gyermekkori egészség és anyaság, 2) Egészség és betegutak aktív korban, munkaerőpiaci kimenetek az egészséggel összefüggésben, 3) Egészség és gazdasági aktivitás idősebb korban.
A Játékelméleti kutatócsoport stratégiai konfliktusokkal, közösségi döntésekkel, rangsorolási és elosztási problémákkal foglalkozik mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. A csoport 2010-ben, az első társadalomtudományi Lendület csoportként alakult meg. Az utóbbi időben olyan gyakorlati problémák megoldásaival foglalkoznak, mint amilyen a pénzügyi, közösségi és infrastrukturális hálózatok, ezek hatékonysága, egyensúlya és sebezhetősége; szavazási rendszerek tervezése; döntési befolyás elemzése; pénzügyi döntések laboratóriumi vizsgálata.
A Közösségi gazdaságtan és közpolitikák kutatócsoport a gazdasági fejlődés mikrogazdasági alapjaival, társadalmi, intézményi hátterével, befolyásolásának eszközeivel és elosztási hatásaival foglalkozik, és azt vizsgálja, hogy a gazdasági fejlődés milyen eszközökkel mozdítható előre, az alkalmazott eszközök milyen hatékonyságúak, és mi a fejlődés hatása a társadalomra nézve. Főbb kutatási részterületei közé tartozik az empirikus fejlődés- és jóléti gazdaságtan, a szubjektív jóllét, az egészségügyi, a nyugdíjrendszer, a szakpolitikai programok vizsgálata, a helyi kormányzatok pénzügyei, gazdálkodása, a magyarországi korrupció és az állam-munkavállaló-munkáltató kapcsolatrendszer.
A Mechanizmustervezés kutatócsoport a preferenciaalapú párosítási problémák algoritmikus és játékelméleti vonatkozásaival foglalkozik, amely az Algorithmic Game Theory, Computational Social Choice és Engineering Economics interdiszciplináris területeihez tartozik, amelyek a matematika, a számítástechnika és a közgazdaságtan határterületei. Az elméleti kutatások mellett gyakorlati alkalmazások kidolgozásában – beleértve az óvodai, iskolai és egyetemi felvételit, a gyakornokok allokációját és a vesecsereprogramokat – vesznek részt.
A Vállalatok, külkereskedelem és fejlődés kutatócsoport elsősorban a vállalatok és a gazdaság versenyképességének növelése érdekében az innovációs folyamatok, a technológiai fejlődés és a piacra lépés feltételeit tanulmányozza. Ezen belül kiemelt figyelmet kapnak a kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségei és a gazdasági struktúraváltás.
Az Oktatás-gazdaságtan és munkapiac kutatócsoport a munkaerőpiac olyan kérdéseire keresi a választ, mint például a mobilitás vagy a társadalmi egyenlőtlenség. Az oktatás területén vizsgálják például az iskolázottság és a foglalkoztatottság összefüggéseit vagy a magyar iskolarendszer sajátosságait is. A kutatócsoport legszélesebb körben ismert munkája az évente megjelenő Munkaerőpiaci Tükör kiadvány.
A Technológia és egyenlőtlenség kutatócsoport fókuszában az álláskereséssel vagy a munkanélküliséggel kapcsolatos jelenségek állnak, illetve a gazdasági egyenlőtlenségek aspektusait tanulmányozzák akár globális, számos országra kiterjedő felmérésekben.