„Évi több mint ezermilliárd forintot költünk gyógyszerre úgy, hogy nem tudjuk, mennyire volt hatékony a betegek kezelése. Erre maximum közvetett adatokból következtethetünk.”
Dóczi Tamás az univerzális adatok jelentőségéről
2025. április 25. 12:50
Jelenleg nem tudjuk, hányan és milyen betegségtől szenvednek az országban. A hvg360 Dóczi Tamás professzorral beszélgetett.
Égető szükség lenne az egészségügyben strukturált adatokat tartalmazó betegfelvételi űrlapokra és összekötött informatikai rendszerekre. Hiába érhetők el ugyanis digitális formában a kórházi adatok, döntő többségük szöveges, így csak rettentő sok munkával és csak részben feldolgozható. Az ellátást színvonalasabbá, egyben költséghatékonyabbá tenné a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium fejlesztése, amiről Dóczi Tamás idegsebész professzor beszélt a HVG-nek.
A megdöbbentő állítást, amely a NEAK által biztosított gyógyszertámogatást és a betegek által fizetett összegeket is figyelembe veszi, dr. Dóczi Tamás idegsebész, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja tette a HVG-nek. A fél évszázados orvosi, intézetvezetői és kutatói háttérrel rendelkező szakember jól tudja, miről beszél – az általa és munkatársai által ajánlott megoldás pedig egyszerre egyszerű és bonyolult.
Egyszerű, mert „csak” a valós klinikai tapasztalatokat tükröző, elemezhető betegadatokra van szükség hozzá, és bonyolult, mert ehhez az egyes betegségek karakterisztikájához tökéletesen illeszkedő betegfelvételi űrlaprendszerre, illetve az ezt kiszolgáló, egységes informatikai infrastruktúrára van szükség – ami egyelőre hiányzik.
A hasonló problémák megoldására született meg 2022 őszén Dóczi Tamás szakmai vezetésével a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) felnőtt idegrendszeri betegségekkel foglalkozó ága, amely az idegrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának módszertani fejlesztését tűzte ki célul. A tét nagy, mivel tarol a „láthatatlan járvány”, azaz drámai módon megnőtt az idegrendszert érintő betegségekben szenvedők száma. Ahhoz azonban, hogy a kutatók, illetve az orvosok tisztán lássanak, szükség van a modern módszerekkel felvett betegadatokra, majd az azokból levont helyes következtetésekre.
Mindez nem azt jelenti, hogy az egyes terápiák, gyógyszerek bevezetését ne előznék meg gondos kutatások. Ezek az előre meghatározott betegcsoportok bevonásával történő vizsgálatok azonban jellegükből adódóan nem adhatnak annyira teljes képet, mint a klinikákon megforduló betegek összességén alapuló adatok.
Dóczi Tamás érzékletes példával szemléltette az univerzális adatok jelentőségét. A közelmúltban egy antidepresszánsról derült ki az Egyesült Államokban, hogy a fiatalabb korosztályokban növelheti az öngyilkosság kockázatát – nem meglepő módon a klinikai tesztekben épp ez a korosztály nem szerepelt megfelelő arányban. Egy kiterjedt ellátási körzettel rendelkező klinika adatvagyona tehát óriási értéket képvisel a betegellátásban és a kutatásban, ám ezt a vagyont ki is kell aknázni – hangsúlyozta a TINL szakmai vezetője.
(forrás:
hvg360)
