A mozgásszervi betegségek legáltalánosabb jelensége a fájdalom. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás leggyakrabban alkalmazott készítményei a nem szteroid gyulladáscsökkentők.

A krónikus vesebetegség (KVB) becsült prevalenciájának aránya világszerte a népesség 12-15%-a, Magyarországon a KVB-s betegek száma mintegy 1,5 millióra tehető.

A jelen dolgozatban szakdolgozók részére foglaltam össze a legfontosabb elméleti ismereteket diabetológiai szempontból. A dolgozat második részében a mindennapi gyakorlat szempontjait összegzem, hiszen ezt a méltán népszerű hatóanyagot egyre többen használják.

Az idült vesebetegség prevalenciája életkorral nő, mely a 2 típusú cukorbetegség, illetve a magasvérnyomás-betegség folyamatos növekedést mutató incidenciájával áll összefüggésben.

A kezdetben glükózcsökkentő tulajdonságaik miatt kifejlesztett nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) inhibitorok (SGLT2i) a gyógyszeres terápia sikertörténetévé váltak, amelyek szív- és érrendszeri jótékony hatásai messze túlmutatnak a vércukorszint szabályozáson.

Az elmúlt néhány évben az SGLT2-gátlókkal (elsősorban a dapagliflozinnal és az empagliflozinnal) végzett klinikai vizsgálatok lenyűgöző eredménnyel zárultak. Szignifikáns mértékben csökkentették az összes, valamint a szív- és érrendszeri (CV) halálozást bizonyos betegcsoportokban, a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket, a CV eseményeket és az albuminuria progresszióját, ha diabeteses, vagy nem diabeteses betegek kezeléséhez adták hozzá.

2023 júniusában az Európai Hipertóniatársaság (European Society of Hypertension, ESH) milánói kongresszusán mutatták be az új európai hipertónia-irányelvet, amelynek főszerkesztője Giuseppe Mancia és Reinhold Kreutz professzor volt.

Magyarországon a háziorvosi praxisokban a hipertóniás betegek gondozása egyike a legnagyobb kihívásoknak.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást.