A kormány nem az orvosok, hanem a lakosság elégedetlenségét méri – mondta a Népszavának adott interjúban Svéd Tamás, a MOK titkára.

Az égert nem tekintették mindig a gonosz fájának. Korán fakadó barkái miatt szerepe van a termékenységgel kapcsolatos varázslásokban is.

Az emberi társadalmak a különböző korokban/korszakokban  fejlettségük függvényében különbözőképpen vélekedtek az egészség megtartásáról, a betegségek megelőzéséről és a betegségek (járványok) kezeléséről.

A szerdai tisztújító közgyűlés óta Törökné Kaufmann Zsuzsanna az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) új elnöke.

Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből címmel rendeznek ankétot november 21. és 23. között Budapesten – írta az MTI.

Azt ugyan még nem látni, hogy milyen eredményeket érhet el az egészségügy átalakítása, a közönség azonban már levette, hogy nagy a baj, írja a Népszabadság.

Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség, ha több modern diagnosztikus eszköz állna a hazai gyógyítók rendelkezésére. Ám most minden a pénzügyi túlélésről szól, nincs se idő, se energia, se anyagi lehetőség azon munkálkodni, hogy némi átgondolt ráfordítással a kasszának olcsóbbá, a betegnek pedig elviselhetőbbé tegyük a gyógyítás-gyógyulás útját. De azért pénz nélkül is van mit tenni: kihozni például a raktárból az évek óta ott porosodó CT-t.

Az orvostudományban az ókor óta volt egyfajta küzdelem a mesterség és a hivatás között. Bár a medicina mindig arra törekedett, hogy tudománynak tekintsék, mindig volt egy egyszerű mesterség-vonulata is – mondja a Medical Tribune-nek adott interjúban dr. Magyar László András művelődéstörténész. A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár igazgatója szerint az orvoslás mai gondjaira talán az jelentené a megoldást, ha a sebészet és a gyógyszerek alkalmazása mellett újra komolyan vennék a több ezer éves hagyománnyal bíró diétetikát is. Az interjú alatt közöljük Galénosz: A jó orvos filozófus is egyben című munkáját dr. Magyar László András fordításában.