Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban október 3-án jelent meg a Lancaster University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy ígéretes áttörést értek el Alzheimer-kór kezelésében - egyelőre állati modellszervezetekben.

Érdekes módon a funkcióromlás objektív módszerekkel mérhető, de szubjektív tünetek nem feltétlenül alakulnak ki, vagyis a beteg nem biztos, hogy tudatában van állapotának.

A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Az öregedés során lelassuló glimfatikus rendszer újraindítása segíthet számos neurodegeneratív betegség leküzdésében.

A svéd kutatók módszere jelenleg is alkalmazott vérvizsgálatokkal tudja 90 százalékos pontossággal azonosítani az Alzheimer-kórt, írja a hvg.hu.

A Pekingben működő Xuanwu Kórház kutatói a New England Journal of Medicine hasábjain megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy az Alzheimer-kóros betegek és az egészséges személyek agy-gerincvelői folyadékából már 6-18 évvel a diagnózis előtt kimutatható a betegség.

Új Alzheimer-kezelési eljárást mutattak be, amely a memória "visszajavítására" összpontosít a sérült szinapszisok helyreállításán keresztül, kihasználva a KIBRA fehérje kritikus szerepét, közli az InfoStart.

A transzkraniális fotobiomoduláció (PBM) új és nagyon ígéretes megközelítés a demencia és különösen annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór kezelésére.

A progresszív szupranukleáris parézis kezelésének új kettős megközelítése, az RNS-alapú tau-gátlás akár Alzheimer-kórban is használható terápiás módszer lehet, írja az OTSZ Online.

Kutatók egy mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes modellel elemeztek egy országos adatbázisból származó, több mint 2000 Alzheimer-kóros betegekből származó agyi szövetminta-készletet.