Köszönöm Dóczi Tamás professzor úr hozzászólását, amely fontos kiegészítése a radiológia ki- és visszaszervezéséről írt cikkemnek. A bemutatott pécsi modell ugyanis azt igazolja, hogy a szektorsemleges finanszírozás működőképes konstrukció.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Bizonyítékalapú egészségfejlesztési szolgáltatáskatalógus és egységesebb helyi egészségtervezési módszertan is készül – derült ki a többi között a MÚOSZ Egészségügyi Szakosztályának szerdai háttérbeszélgetésén, ahol Oroszi Beatrix tisztifőorvos válaszolt a kérdésekre.

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

A politikai felhatalmazás, a szakmai elszántság és a koherens szakmai vízió egyszerre hozhatja létre azt a történelmi pillanatot, amikor megvalósulhat  a reform az egészségügyben – hangzott el a XX. IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencián.

A háziorvosi ügyelet egységesítése mellett az időpontfoglalás bevezetéséről és a szürkezónás szektorok felszámolásáról is ír az Index.

A Jobbik lehetővé tenné, hogy ne csak az állami, hanem a magánegészségügyben is felhasználható legyen a befizetett összeg, írja az Alfahír.

Az idei COPD világnap alkalmából az EU4Health program keretében megvalósuló JARED projektet is bemutatták.

Úgy tűnik, a törvényi engedékenység ellenére a vállalatok továbbra is költenek munkavállalóik egészségére, a szakértők szerint ezt a hajlandóságot az állami egészségügy hasznára is lehetne fordítani hosszú távon.