Változások az egészségügyben: ez történt 2024-ben

Az Mfor összefoglalója után az Index hosszabb írásban összegezte, milyen, a hazai egészségügyet érintő változások történtek 2024-ben.

Az Országos Mentőszolgálat által koordinált, új alapellátási ügyeleti rendszer elsőként a pilotprogram helyszínén, Hajdú-Bihar vármegyében, 2023. február 1-jén élesedett, ezt követően a nyár kivételével havonta bővült a csatlakozó vármegyék köre, 2024-ben februárban Fejér és Pest vármegye, októbertől pedig Budapest is átállt.

Ezzel egységessé vált a hazai alapellátási ügyeleti rendszer, azaz akinek a háziorvos rendelési idején túl ellátásra van szüksége, a 1830-as számot kell hívnia. Hétvégén, ünnepnapokon és hétköznap délután 16 óra és reggel 8 óra között az OMSZ diszpécserközpontjában fogadják a hívást, ahol állapota szerint a betelefonálót tanáccsal látják el, ha szükséges, ügyeletes ellátót küldenek, sürgős esetben pedig mentőautót. 

A járásközpontokban személyesen is felkereshető háziorvosi ügyelet működik hétköznap délután 16–22 óra, hétvégén és ünnepnapokon 8–14 óra között, Budapesten 15 helyszínen, a főváros sajátosságai miatt két telephelyen, 24 órában. Az irányítószám megadásával pedig a legközelebbi ügyeleti pontra irányítják a betelefonálót. 

Az OMSZ közlése szerint a gyermekorvosi ügyeletek száma bővült a fővárosban, korábban egyedül a Heim Pál Gyermekkórház látta el a feladatot, októbertől már a Szent János Kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő is bekapcsolódott, illetve az agglomerációban is több ügyeleti pont áll rendelkezésre.

(...)

A 2024-es adatok szerint 6,5 ezer praxis van Magyarországon, és már 910 tartósan betöltetlen. A kormány többlépcsős terve szerint 2028-ig megszüntetnék az üres praxisokat az Országos Kórházi Főigazgatóság irányításával 1800–2500-as beteglétszámú körzetek meghatározásával, a jövőben pedig a hiányzó alapellátást a pilotprogramként indult telemedicinával pótolnák. Takács Péter korábban úgy fogalmazott, hogy a körzethatárokat még a 80-as években alakították ki, de azóta jelentős demográfiai változások történtek, egymillióval csökkent a lakosságszám.

Az egészségügyi államtitkár még tavaly év végén az IME-konferencián arról beszélt, hogy a fekvőbeteg-ellátás volumene a Covid-járvány óta 20-30 százalékkal csökkent, az emberek nem szívesen fekszenek be a kórházba, ha lehet, inkább a járóbeteg-ellátást választják. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence pedig a Digital Health Summiton is azt emelte ki, hogy az éves 60 millió orvos-beteg találkozás főként járóbeteg-ellátás keretében történik. A kormány decemberben ezért nagyobb összeget csoportosított át a járóbeteg-kasszába, egy év végi határozat szerint 2025-ben 7,7 milliárd forintot – első körben – 29 budapesti és Pest vármegyei szakrendelő megújítására fordítanak az Egészséges Budapest Program keretében.

A kapacitások jobb kihasználása érdekében az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) összeköttetésben álló EgészségAblak mobilalkalmazás idén több funkcióval is bővült: a vizsgálati időpontok lefoglalása mellett törölni vagy módosítani is lehet azokat. A mielőbbi sorra kerülés érdekében pedig a nem beutalóköteles ellátásoknál területi korlátozás nélkül is van lehetőség előjegyzésre.

November végéig 3 millióan töltötték le az alkalmazást, és 134 intézmény 3453 szakrendelése csatlakozott a rendszerhez, amiben októbertől betegelégedettségi visszajelzésre is van lehetőség. A Járóbeteg-irányítási Rendszerhez azok az intézmények kapcsolódhatnak, ahol heti 200 óra feletti rendelési idővel működnek, legalább öt ellátási területen. A belügyminiszter felszólalása szerint a kórházak csupán 60 százaléka áll összeköttetésben ezzel. A JIR ugyan már üzemben áll, de Pintér Sándor úgy látja, még ez nem nyerte el a teljes orvostársadalom kegyeit. 

(...)

Szeptembertől az osztályfőnöki óra keretén belül bevezették az iskolákba az egészségnevelést. A tanév kezdetén egy másik fontos változás lépett életbe: egészségügyi indokból történő távolmaradás esetén orvosi igazolást kérnek a tanintézményekben, amit közvetlenül a Kréta-rendszerbe küld a dokumentumot kiállító szakember. A papíralapú igazolásokat az informatikai rendszer hibájának esetére megtartják. A rendszer első nagyobb terhelésekor a felső légúti betegségek szezonja kezdetén Havasi Katalin, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) főtitkára lapunknak úgy értékelte, hogy jóval egyszerűbb az orvosoknak és a szülőknek is azzal, hogy az EESZT-be integrált dokumentumot egy kattintással elérheti az intézmény, nem kell külön ezért a rendelőbe menni. 

A Magyar Közlönyben 2024. május 7-én megjelentek szerint a méhnyak- és az emlőszűrés mellett bekerült az országos népegészségügyi célú, célzott programok sorába a szervezett vastagbélszűrés. A részvételre kétévente kapnak meghívást az 50 és 70 év közötti nők és férfiak, akik az otthoni mintavételhez egységcsomagot kapnak, majd ezt kell beküldeni a laboratóriumi vizsgálatba. A vastagbélrák a magyarok harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedése, 8-10 évig is elhúzódhat a kóros állapot megjelenése, amit a vizsgálattal időben fel lehet fedezni.

Az életkor szerint ajánlott, és a nemenként esedékes népegészségügyi szűrésekről hamarosan pushüzenetben is értesíteni fogják az EgészségAblak-felhasználókat. A részvétel továbbra is önkéntes alapon történik, a 25–65 év közötti nők kétévenkénti méhnyakszűréséhez, és a 45–65 év közötti nők nők háromévenkénti mammográfiás vizsgálatára való meghívásához hasonlóan. 

(...)

Takács Péter korábban kijelentette: folytatódik a magán- és a közegészségügy szétválasztása, majd világossá tette, hogyan tesznek különbséget az állami és a profitorientált szolgáltató között:

• Mi a közellátás? Amit az Egészségbiztosítási Alap fizet.
• Mi a magánellátás? Amit a beteg fizet.

Ehhez hozzáfűzte, hogy a tulajdonosi forma irreleváns. A magánbiztosítók számára nem fogják kinyitni a piacot. „A NEAK biztosítói funkciójának visszaállításával és megerősítésével magasabb szolgáltatásvásárlási és ellenőrzési funkcióval szeretnénk szektorsemleges finanszírozást megvalósítani” – részletezte. A bonyolult és drága, hiánypótló beavatkozásokat végző magánszolgáltatások továbbra is szerződhetnek az állammal.

Korábban a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végezték magáncégek, amik vagy a teljes szolgáltatást adták, vagy a kórházakban közreműködőként biztosították a betegek ellátását. Pintér Sándor fontos célkitűzésnek nevezte, hogy 2026-ra valamennyi állami ellátóhely rendelkezzen CT- és MR-készülékkel, 2025-re pedig legalább 85 százalékos ellátottság legyen ez az arány.