Kinek kellene többletköltségeket vállalnia a magyar egészségügy érdekében?

Míg a sokakat meglepő, a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok eltörlését célzó törvénymódosítás tavaly év végén, a vonatkozó miniszteri rendelet idén szeptemberben jelent meg, azonban – mint arról Fésű Gizella, a Doktor 24 operatív igazgatója a Nagy Magánpraxis Nap minapi rendezvényén beszámolt – nem tapasztalnak változást szeptember eleje óta sem. Számos nagyvállalat már most jelezte, továbbra is biztosítaná munkavállalóinak az üzemorvosi vizsgálatokat.

A munkaadóknak be kell látniuk, hogy nekik is érdekük, hogy munkavállalóik megőrizzék az egészségüket, így sokkal jobban megéri preventív orvosi vizsgálatokra, mint betegállományra költeni – fogalmazott Kirschner András, a Swiss Clinics ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a nagy és közepes vállalatok az össze magyar foglalkoztatott kevesebb mint felét alkalmazza, a kisvállalkozások esetében viszont nem jellemző, hogy menedzserszűrést vásárolnának, hiszen egy-egy komolyabb szűrővizsgálati csomag 100 ezer forintnál kezdődik.

Ösztönzőkkel kell költésre bírni a vállalatokat

Kevés adóbevétel-kieséssel sok megtakarítás lenne elérhető el az egészségügyben az állam számára, de a magánellátóktól érkező jelzéseknek nincs visszhangja a döntéshozónál. A magánszolgáltatók érdekeiket képviselő Primus Egyesületnek sem sikerült áttörést elérnie abban, hogy a vállalatok adókedvezményt érvényesíthessenek az egészségügyi szolgáltatások megvásárlásáért cserébe – folytatta Kirschner András, hozzátéve, hogy nehéz a szektoron belüli összefogás, mert „nagyon kis pénzért torokátvágás van” és „kis profitú szerződésekért is nadrágletolás megy.” Így nehéz közös fórumot találni.

Úgy vélte, a köz- és magánegészségügy viszonyrendszerének rendezése során újra lehet gondolni a szektorsemleges finanszírozás elveit, de egyelőre ezelől most még ellépne. Hasonlóan vélekedett Kóka János korábbi gazdasági miniszter, a Doktor 24 alapítója, aki szerint a szektorsemleges finanszírozás jelenleg morális kockázatot jelent az egészségügyi rendszerre nézve, amely súlyos hiánnyal küzd úgy az infrastrukturális mint szervezési és humánerőforrás oldalon. Az exminiszter szerint a GDP 3 százalékát kellene még beletenni az ágazat költségvetésébe.

Miközben a közkórházakban olyan költséges ellátásokat kellene továbbra is biztosítani, mint a mellkassebészet, az onkológia, a mentés vagy a sürgősségi ellátás. A bevételt jelentő ellátásokat kiszerveznék a közellátásból. Ehelyett az aktív társadalmi csoportok felé lenne célszerű terhelni a költéseket, vállalati kiegészítő egészségbiztosításokkal.

A jelenlegi kuszaság nem jó Rékassy Balázs orvos-közgazdász szerint sem, azonban ő arra emlékeztetett, hogy a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban a várólistás beavatkozásokat az állam megvásárolja a magánszolgáltatóktól úgy, hogy a páciensnek az esetleges finanszírozási különbözetet át kell vállalnia.

Nem lesz több pénz az egészségügyre, amíg az államadósságra kell költeni a GDP 4 százalékát – árulta el Rékassy Balázs annak a beszélgetésnek a részleteit, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik vezető tisztségviselőjével folytatott.  Többletköltés híján pedig azok járnak rosszul, akik nem tudják megfizetni a magánellátást, viszont az állami kórházakból a várólisták miatt kiszorulnak.

A vállalatok a teherbíró képességük határára értek, rizikós lehet rájuk terhelni ezeket a költségeket. A kis- és középvállalkozásokat kedvezményrendszerrel lehetne ösztönözni arra, hogy egészségügyre költsenek – vélte Haraszti Péter, a TritonLife alapítója, aki szerint nagy összegű forrást lehetne bevonni az egyéni egészségbiztosításokon keresztül a rendszerbe.

Ki lehetne nyitni első lépésben a kiegészítő biztosítás lehetőségét a Nemzeti Egészségbiztosítási alapkezelőn keresztül, és ha ez működőképesnek bizonyul, tovább lehetne lépni a magánbiztosítások felé – mondta Rékassy Balázs, aki szerint a vállalatokon keresztül 300 milliárd forintot lehetne „betolni” az egészségügybe, ugyanakkor ennek akadálya, hogy míg a takarítási költségek leírhatók adókedvezményként, az egészségügyi szolgáltatások ára nem.

Kórházbezárás, szigorúbb szabályozás

A kórházak felét be kell zárni, a politikának be kell vállalni ezt a balhét – szögezte le Kóka János, hozzátéve, hogy számos fekvőbeteg-ellátó ma szociális intézményként működik. Emellett ellenőrzési funkciót is kellene biztosítani a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK).

Szabályozottabb és átláthatóbb betegutakat és orvosi munkavégzést szeretne látni Rékassy Balázs, aki szerint jó alapelv a Semmelweis Egyetem által egy hete bejelentett intézkedés, amely szerint orvosaik – a Semmelweis Kft. mellett – csak egyetlen másodállást vállalhatnak a magánszolgáltatóknál.