A meddőségi ellátás szabályozásának 2020-ban történt módosítását követően az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatósága vezetésével megkezdődött az ellátórendszer teljes felülvizsgálata, és jelenleg is zajlik a minden érintett számára egyformán magas szintű ellátást nyújtani képes szerkezeti struktúra, szakmai minimumfeltételek és finanszírozás kidolgozása. Cikkünk első része a hazai ellátás jelenlegi helyzetéről adott képet a lap februári számában, most a fejlesztési koncepció legfontosabb elemeit ismertetjük.

Kezelhetetlensége miatt a veleszületett gerincvelői izomsorvadás több évtizeden át „árva” betegségnek számított, azonban a betegségmódosító gyógyszerek forgalomba kerülésével a 21. század új perspektívát hozott.

Az ELTE Viselkedésökológiai Csoportjának egyik új kutatása azt vizsgálja, hogy miért születik egy családban több lány, míg máshol több fiú gyerek.

Miközben a CEU-val kényszerűen Bécsbe készül Sándor Judit jogász, a bioetika legizgalmasabb kérdéseire keres válaszokat. Az ÉS interjúja.

Gyógyítani nem lehet, de megelőzni igen: a várandósság alatt mondjunk nemet az alkoholos italokra!

Várhatóan már jövőre elérhető lesz hazánkban az a magyar fejlesztésű teszt, amely forradalmasítja a lombikbébi kezelést; minden korábbinál pontosabban megmutatja az embrióbeültetés legideálisabb időpontját.

Beer Miklós és a kiadó engedélyével a SZEMlélek magazin idéz a hamarosan megjelenő, Mindig velem címet viselő kötetből a lombikprogramról.

Egy humán vizsgálat szerint összefüggés van a nő fogantatás előtti vérnyomása és a születendő gyermek neme között, míg egy delfinek körében végzett vizsgálat választ ad arra a régi kérdésre, hogy miért alakulhatott ki a menopauza.

A mesterséges megtermékenyítések eddig 34-35 százalékos sikeressége az 50 százalékot is elérheti, ha alkalmazzák a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) kidolgozott új módszert.

A magzat neme miatti abortusz törvényi betiltása mellett foglalt állást szerdai blogbejegyzésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa.