2021. május. 07., péntek - Gizella.
hirdetés
hirdetés

A leggyakoribb teratogén ártalom

Hogyan károsítja az anya alkoholfogyasztása a magzatot?

A terhesség alatti alkoholfogyasztás a magzatkárosodás egyik leggyakoribb oka. A kialakuló arcdeformitások, a szellemi képességek károsodásában megnyilvánuló agyi fejlődési rendellenességek és a növekedésbeli elmaradás súlyossága az alkoholhatás mennyiségével és gyakoriságával arányos. Gyógyítani nem lehet, de megelőzni igen: a várandósság alatt mondjunk nemet az alkoholos italokra!

A terhesség alatti alkoholfogyasztás az egyik leggyakoribb és legősibb magzatkárosító (idegen szóval: teratogén) ártalom. A magzati alkoholszindróma jellegzetes tünetei a növekedésbeli lemaradás, a koponya- és arcdeformitások, valamint az idegrendszeri károsodások, amikhez az esetek több mint felében súlyos szívfejlődési rendellenesség is társul. Hazánkban a becslések szerint évente mintegy 200 baba jön világra alkohol okozta súlyos károsodásokkal.

A petesejt megtermékenyülése és az embrió fejlődése

Ahhoz, hogy pontosan értsük, hogyan károsítja az anya alkoholfogyasztása a fejlődő magzatot, érdemes röviden áttekintenünk a méhen belüli élet legfontosabb állomásait. A megtermékenyített petesejtben az ivarsejtek összeolvadásának pillanatától folyamatos sejtosztódás zajlik. Kezdetben minden újonnan keletkező sejt egyforma, és alkalmas arra, hogy bármilyen irányban továbbfejlődjön. A méh nyálkahártyájába való beágyazódás pillanatától viszont már minden sejtnek pontosan meghatározott feladata van: egy részükből az ekkor még embriónak nevezett, leendő magzat indul fejlődésnek, más részükből a méhlepény, illetve a magzatburok kialakulása veszi kezdetét. A beágyazódás folyamata 5-8 nappal a megtermékenyülés után kezdődik, és a 9–10. napon ér véget.

Az egyes szervek fejlődése a 21. napon indul el – ekkorra a nő már észleli a menstruáció elmaradását, vagyis a szervezet már biztos jelét adja annak, hogy az anyaméhben egy új élet fejlődik. Ennek két okból van kiemelt jelentősége. Egyrészt azért, mert a megtermékenyítést követő első 20 napban minden magzatkárosító hatás a „mindent vagy semmit” elv szerint jut érvényre. Azaz, ha az osztódó sejtek károsodása jelentős mértékű, a beágyazódás elmarad vagy félbeszakad, és legfeljebb csak a havivérzés késése jelzi a kezdődő és megszakadt terhességet. Ha viszont a károsodás kijavítható, akkor a korai stádiumú osztódó sejtek tökéletesen korrigálják a hibát, és a megtermékenyült petesejt fejlődése a megfelelő úton halad tovább. A legkorábbi szakaszban tehát – amikor a nő még nincs tudatában a fogantatásnak – az embrió védett a fejlődési rendellenességek kialakulásával szemben. Ezzel ellentétben a szervfejlődés időszakában (a 3–8. hét között, amikor a másállapot a nő számára már ismert) a magzat rendkívül érzékeny minden teratogén hatásra, amelyek a legkülönfélébb fejlődési rendellenességeket idézhetik elő.

Hogyan hat az alkohol a fejlődő magzatra?

Tudni kell, hogy az alkohol a gyomorból (sőt, már a szájnyálkahártyáról is) igen gyorsan felszívódik, így már néhány perccel az elfogyasztást követően megjelenik a véráramban. Ami pedig bekerül az anya vérébe, az a méhlepényen keresztül a magzat szervezetébe is átjut. És bár az anyai szervezetben lévő enzimek szinte azonnal bontani is kezdik az alkoholt, a magzat keringésében elhúzódóan jelen van, mert a magzati szervezet megfelelő bontóenzimeinek kapacitása kicsi. Ráadásul, nemcsak a szeszes itallal bevitt etil-alkohol, hanem a lebontása során keletkező egyik vegyület (acetaldehid) is erős sejtméreg (csakúgy, mint a folyamat során keletkező szabad gyökök).

A magzati keringésbe kerülő alkohol sokrétű mechanizmussal fejti ki teratogén hatását: nagyarányú sejtpusztulást idéz elő, befolyásolja a sejtosztódást (amely a magzat növekedésének kulcsa), gátolja a sejtek normális kialakulását és a sejtek együttes szerveződését, módosítja a genetikai információk érvényre jutását és beleszól a sejtek közötti kommunikációba is (1).

Jellegzetes elváltozásokat okoz

A magzatkárosodás jellege és mértéke elsősorban attól függ, hogy a terhesség melyik harmadában és milyen gyakorisággal éri alkoholhatás a fejlődő magzatot. Ennek megfelelően a tünetek súlyossága széles skálán mozog. Összefoglaló néven magzati alkohol spektrum zavarokról beszélünk, amelyek egyik végpontját a szinte csak viselkedésbeli tünetekben megnyilvánuló enyhe forma, másik végpontját a halmozott rendellenességeket takaró legsúlyosabb kórforma, a magzati alkoholszindrómaként ismert tünetegyüttes jelenti.

A terhesség korai szakaszában az alkohol károsító hatása a szervek – elsődlegesen az arc, az agy és a szív – kóros fejlődésében nyilvánul meg. Súlyos esetben a legszembetűnőbb jegyek az arc deformitásai: a felső ajak jóval vékonyabb az alsónál, az orr és a felső ajak közötti bemélyedés alig látható vagy teljesen hiányzik, a szemek szokatlanul kicsik. A terhesség későbbi szakaszában (második-harmadik trimeszter) az alkoholhatás az agy fejlődése mellett főként a magzat növekedését befolyásolja hátrányosan: az ilyen babák testhossza és testsúlya jelentősen elmarad az átlagostól (2). A megfigyelések szerint már a kismértékű alkoholfogyasztás is gátolja a magzat normál ütemű növekedését, és koraszüléshez vezethet (3).

Hangsúlyozni kell, hogy a folyamatosan fejlődő idegrendszer a várandósság teljes időtartama alatt fokozottan érzékeny az alkohol károsító hatására: súlyos zavarokat szenvedhet az agy bonyolult struktúráinak kialakulása és az agysejtek közötti összeköttetések normális szerveződése. Ennek eredménye, hogy a magzati életben alkoholhatást elszenvedett gyermekek már születésüktől kezdve ingerlékenyebbek és szellemi képességeik jellemzően gyengébbek. Gyakori jelenség a figyelemzavar, a beszédfejlődési nehézség, a memóriakárosodás, ami iskolás korban tanulási problémákban nyilvánul meg. Az ugyancsak jellemző viselkedési zavarok (pl. agresszivitás, depresszióra való hajlam) az érzelmek feldolgozásának zavaraival állnak összefüggésben, ami súlyos esetben a társas kapcsolatokra és az egyéni önállóságra is nagymértékben kihat (2).

Megfigyelték, hogy a terhesség alatti alkalomszerű, de nagy mennyiségű alkoholfogyasztás kifejezetten súlyos következményekkel járhat: vetélést vagy koraszülést idézhet elő, továbbá súlyos szellemi képességromlást és erőteljes viselkedésbeli tüneteket okoz a születendő gyermeknél, ami valószínűleg a többszöri magas véralkoholszinttel magyarázható. Kiemelten nagy a magzati károsodás veszélye, ha a terhesség alatti alkoholfogyasztáshoz egyéb káros magatartás – például dohányzás vagy tiltott gyógyszer-, illetve kábítószerfogyasztás – is társul! (2) Egy frissen közzétett tanulmány szerint a magzat nemétől függően is megfigyelhetők bizonyos különbségek: az alkohol károsító hatásának kitett fiú magzatok életképessége rosszabb, míg a megszületett lánygyermekeknél jellemzően több agyszerkezeti eltérés fedezhető fel és kifejezettebb a mentális képességek károsodása (4).

A terhesség alatt mindenképpen kerüljük az alkoholfogyasztást!

Mivel a terhesség alatti alkoholfogyasztás magzatkárosító hatása a születendő gyermek egész életre kihat, fontos, hogy tisztában legyünk a várható következményekkel, és a várandósság idején mindenképpen kerüljük az alkoholos italokat. Még jobb, ha nem csak a gyermekvárás időszakában, hanem attól függetlenül is betartjuk a mértékletesség aranyszabályát – „csakis ésszel iszom!” –, hiszen a saját egészségünk megőrzése éppolyan fontos, mint születendő gyermekünké.

A tiszta etil-alkoholt – ellenőrzött mennyiségben, infúzióban adva – hosszú időn át használták a gyógyászatban a fenyegető koraszülés megelőzésére abból a megfontolásból, hogy ellazítja a méh izomzatát. Az alkohol magzatkárosító hatásával kapcsolatos ismeretek bővülésének köszönhetően azonban mára kiszorult a szülészeti gyakorlatból, és az irodalmi adatok feldolgozása azt jelzi, hogy valójában nem volt hatékonyabb a placebónál (azaz a hatóanyag – ez esetben etil-alkohol – nélküli infúziónál) (5).

 Irodalom

1. Sulik, KK. Fetal alcohol spectrum disorder: pathogenesis and mechanisms. Handbook of Clinical Neurology. 2014;125:463–475.

2. Dörrie, N et al. Fetal alcohol spectrum disorders. Eur Child Adolesc Psychiatry. 2014;23:863–875.

3. Mamluk, L et al. Low alcohol consumption and pregnancy and childhood outcomes: time to change guidelines indicating apparently 'safe' levels of alcohol during pregnancy? A systematic review and meta-analyses. BMJ Open. 2017 Aug 3;7(7):e015410. doi: 10.1136/bmjopen-2016-015410.

4. May PA et al. Who is most affected by prenatal alcohol exposure: Boys or girls? Drug Alcohol Depend. 2017 Aug 1;177:258-267. doi: 10.1016/j.drugalcdep.2017.04.010. Epub: 2017. június 15.

5. Haas, DM et al. Ethanol for preventing preterm birth in threatened preterm labor. Cochrane Database Syst Rev. 2015 Nov 5;(11):CD011445. doi: 10.1002/14651858.CD011445.pub2.

 

A cikk megjelenését a Dreher Sörgyárak Ésszel iszom! Felelős Alkoholfogyasztás Programja támogatta!

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.