Pécsi siker a mesterséges megtermékenyítés kutatásában
A mesterséges megtermékenyítések eddig 34-35 százalékos sikeressége az 50 százalékot is elérheti, ha alkalmazzák a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) kidolgozott új módszert.
Erről Bódis József, a PTE rektora beszélt újságírók előtt egy uniós finanszírozású kutatási projekt záró rendezvényét követően a Szentágothai János Kutatóközpontban. Beszámolt arról, hogy a mesterséges megtermékenyítés sikerességét megalapozó tápoldattal kapcsolatos kutatásokat több mint két esztendőn keresztül folytatták, a projekt végén pedig világszinten is áttörést jelentő szabadalmakat jelentettek be a kutatást végző szakemberek.
Kitért arra, hogy a mesterséges megtermékenyítés sikerességi aránya ma világszinten 34-35 százalékos, azaz száz, a programban résztvevő nő valamivel több mint harmada jut el a szülésig. A lombikbébi-programokban ugyan szinte minden pácienstől képesek egészséges petesejtet nyerni, tudnak létrehozni embriót, ám a beültetéseket követő napokban ezek kétharmada nem bizonyul életképesnek. A pécsi kutatások azt érintették, hogy ezek milyen okok miatt képtelenek az életben maradásra. Többek között hormonális elváltozásokat, anyagcserezavarokat, sejtalaki, genetikai eltéréseket vizsgáltak az egy cseppnyi tápoldatokban, amelyekben beültetés előtt a petesejt, illetve az embrió fejlődik.
"Találtunk egy olyan fehérjét az embriót körülvevő tápoldatban, amelynek magas aránya mindenképpen sikertelenségre utal, magyarán: jelentős mennyiségben való kimutathatósága esetén feleslegessé válik az embrió visszaültetése" - mondta a rektor. Az új pécsi felfedezésnek köszönhetően Bódis József szerint a lombikbébi-program sikerességi arány meghaladhatja 50 százalékot a későbbiekben.
A rektor hozzátette: egyelőre még nem lehet megmondani, hogy a fehérje magas arányát kimutató technikai háttér mikor lesz ott a lombikbébi-programmal foglalkozó intézményekben, de utalt arra, hogy a következő hónapokban partnereket keresnek a felfedezés gyakorlati alkalmazásához.
Bódis József kitért arra, hogy a projekt eredményei közé tartozik, hogy tíz szabadalmi bejelentést nyújtottak be Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban. Az egyik értelmében már a beültetést megelőzően meg tudják állapítani a születendő gyermek nemét, ami nemhez kötődő örökölhető, súlyos betegségek szempontjából fontos.
