2000 februárjában tartották az első rákellenes világkongresszust Párizsban, és ezen a napon írták alá azt a dokumentumot, amely világméretű összefogásra szólít fel a betegség ellen.

Egy munkacsoport azt vizsgálja, hogyan csökkenthető a fogászati ellátás során keletkező veszélyes hulladék okozta környezeti ártalom.

Kevesebb az áttét és jobb a túlélési arány azoknál a daganatos betegeknél, akik részt vesznek szervezett szűrésen, ám hiába a korai felismerésből és gyógyításból eredő előny, ha nem sikerül rávenni az érintetteket a vizsgálatokon való részvételre.

Országszerte több egyetemi klinika, kórház és egészségügyi intézmény vesz részt a Make Sense kampányban ingyenes fej-nyaki daganatszűréssel.

A JAMA Otolaryngology – Head & Neck Surgery folyóiratban augusztus 15-én jelent meg a University of Miami Miller School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben egy olcsó, nem invazív, és gyors eredményt adó szűrővizsgálat alapjait dolgozták ki fej-nyak rák kiújulásának diagnosztizálására.

Virtuálisan megtervezik a teljes folyamatot, melynek köszönhetően a műtéti idő lerövidíthető, a szövődmények esélye csökkenthető.

A beteg testéből nyert szövet vagy csont felhasználásával, mikrosebészeti eljárással végrehajtott onkológiai rekonstrukciók nem pusztán esztétikai célt szolgálnak.

Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor szorgalmazták az egészségtan bevezetését a nemzeti alaptantervbe, ha ez megvalósult volna, valószínűleg a szűréseken is lényegesen többen vennének részt.

Idén Széchenyi-díjjal tüntették ki Tímár Józsefet, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet professor emeritusát.

A szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát és pilotban már kipróbált új, népegészségügyi célú szűrések bevezetését is javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).