Szervezett szűrések: akár eredményesek is lehetnénk…
Kevesebb az áttét és jobb a túlélési arány azoknál a daganatos betegeknél, akik részt vesznek szervezett szűrésen, ám hiába a korai felismerésből és gyógyításból eredő előny, ha nem sikerül rávenni az érintetteket a vizsgálatokon való részvételre.
A legnagyobb betegségterhet jelentő nem fertőző betegségek között a rosszindulatú daganatok 32-33 ezer magyar haláláért felelősek évente, az új megbetegedéssel regisztráltak száma pedig 83 ezer, valamennyi ráktípusban folyamatos növekedés detektálható.
Bár van elmaradásunk az uniós országokkal szemben, nemcsak a születéskor várható élettartam nő, hanem az egészségben töltött életévek száma is. Az egyre javuló diagnosztikai és terápiás lehetőségek nyomán egyre több a meggyógyított beteg, aki újabb gondozásra szoruló pácienst eredményez, miközben az egészségügy krónikus munkaerőhiánytól szenved. Mindezek tükrében kiemelt szerepe van a primer,, szekunder és tercier prevenciónak egyaránt – hangsúlyozta Müller Cecília országos tisztifőorvos egy korábbi konferencián.
A szűrés, mint a szekunder prevenció eszköze nem diagnosztika, hiszen a tünet- és panaszmentes populációt célozza, amelynek során a betegség előfordulásának valószínűségét igyekeznek feltárni. A jól szervezett szűrési rendszerben elvégzett, adott betegségre fókuszáló vizsgálatok lehetőséget adnak a korai felismerésre és a gyógyítás gyors megkezdésére. Az onkológiai éberségnek szinte valamennyi szakorvosi találkozás során kiemelkedő szerep jut a bőrgyógyásztól a fogorvosig, amihez a háziorvos – az általa gondozott családok kórtörténetének ismeretében – a genetikai hajlam lehetőségét is hozzá tudja tenni.
A szervezett népegészségügyi célú szűrések módszertana idehaza kiváló, ám kérdés, hogy a valóságban sikerül-e megvalósítani mindazt, amit eltervezünk – mondta a tisztifőorvos, elismerve, hogy meglehetősen alacsony a részvételi arány, bár az adatokat torzítja, hogy a magánellátónál végzett szűrővizsgálatok eredményei nem kerülnek fel a központi, állami adatbázisba. Míg a szervezett emlőszűrésre a behívottak 35 százaléka megy csak el, méhnyakszűrésen mindössze az érintettek 27 százaléka vesz részt. Ennél is rosszabb az arány az immár országosan kiterjesztett vastagbélszűrés esetében, ahol az 50-70 év közötti korosztály 25,6 százaléka él a felkínált lehetőséggel.
Mellrák: jobb a túlélési esély a szűrtek körében
Kevesebb a nyirokcsomóáttét és jobb az 1-5 éves túlélési arány azoknak a nőknek az esetében, akiknél szervezett szűrés keretében detektáltak emlőrákot. Erre már annak a 11 év adatait górcső alá vevő vizsgálatnak az eredményei mutattak rá, amelyekről Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ oktatási szakértője számolt be.
Évről évre trendszerűen csökken a szervezett mammográfiás szűrővizsgálaton résztvevők aránya – mutatták az adatok. Míg az első vizsgált évben az érintett populáció 16 százaléka ment el a szervezett szűrésre, 2021-ben a meghívottak mindössze 11,6 százaléka jelent meg. A legkevesebben a pandémia első évében, 2020-ban vállalkoztak szűrővizsgálatra, amikor a behívottak alig több mint 10 százaléka jelent meg a szűrőállomásokon. Nagy a megyénkénti szórás a megjelenési arányokban, volt, ahol csupán 5-6 százalékot detektáltak, másutt az arány elérte 25 százalékot.
Az emlőműtéten átesett nők 96 százaléka megjelent a szűrésen az első terápiás beavatkozást megelőző két évben. Az egyéves túlélésben ötszörös különbséget detektálható a szűrtek javára, ez a különbség ugyancsak szignifikáns a 3 és 5 éves túlélési adatokat vizsgálva. A legkisebb különbséget a szűrésen résztvevők és azt nem igénybe vevők között a legfiatalabb korosztály esetében tapasztalták a halálozási arányokban.
A szervezett szűrés hatékony, ezért célzott lakossági kampányokra van szükség a részvételi arányok növelése érdekében – hangsúlyozta Belicza Éva, hozzátéve, javítani kellene az adatszolgáltatás minőségén is, amit a beutalók validálásával tudna megoldani közösen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
Szájüregi szűrés van, jelentési kötelezettség nincs
Háromszor annyian halnak meg szájüregi daganatos megbetegedésben, mint közlekedési balesetben – hívta fel a figyelmet előadásában Gszelmann Róbert országos kollegiális vezető fogorvos. Míg 1948 és 2004 között két és félszeres emelkedés történt az összes daganatos halálozást tekintve, a szájüregi rákok esetében ugyanez közel meghétszereződött, tetőzését 2010-ben tapasztalhattuk. Jelenleg évente 1500 új beteget diagnosztizálnak szájüregi daganattal. A korai felismerésében és kezelésében döntő szerepe van a magán és az alapellátó fogorvosoknak egyaránt, a rendszeres fogászati vizsgálatok alkalmával van lehetőség a szájüregi elváltozások alapos feltérképezésére. Rizikófaktort nemcsak a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás jelent, abban döntő szerepe van a rossz szájhigiénének, és az utóbbi évtizedekben került fel a palettára a HPV-fertőzés is.
Bár a fogorvosok rendre elvégzik a páciensek sztomato-onkológiai vizsgálatát a fogászati vizsgálatok során, de nincs dokumentációs kötelezettségük, így a szűrővizsgálat megtörténtét nem jelentik az EESZT-ben – vázolta fel a kollegiális vezető, jelezve, hogy ebben változásra törekszenek. – Néhány hete alakult meg az a munkacsoport, amely célul tűzte ki a fogászat területén az adatminőség fejlesztését valamint a széles körű strukturált adatkezelést – jelezte, hozzátéve, hogy a fogászati alap- és szakellátók kezdeményezését a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkársága is támogatja.
