A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A Parkinson-kórban jelentkező affektív tünetek, valamint a kognitív funkciók, a percepció és a gondolkodás eltéréseinek korai felismerése kulcsfontosságú mind az alapbetegség, mind az ahhoz társuló pszichés jelenségek optimális kezelése szempontjából. A különböző pszichiátriai tünetek kóreredete nem teljesen tisztázott, ugyanakkor a páciensek jelentős hányada szenved olyan tünetektől, melyek sokszor aluldiagnosztizáltak.

Preklinikai vizsgálatok szerint az egészséges gliasejtek injektálása még relatíve késői fázisban is jelentősen lassítja a betegség progresszióját.

Amióta az ember és a csimpánz evolúciós útjai elváltak egymástól, az ember prefrontális kérge hihetetlen mértékben megnövekedett, írja a Qubit.

Adenovírusokkal specifikusan megjelölt agyi hálózatot aktivál az új módszer az L-Dopa terápia mellékhatásai nélkül, írja az OTSZ Online.

A Northwestern University kutatói a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új eljárással a korábbiaknál sokkal pontosabban képesek előrejelezni a szkizofrénia kezelésében használt gyógyszerek mellékhatásait.

Az utóbbi évtizedek jelentős változásokat hoztak a nukleáris neurológiában. Az új módszerek bevezetésének világszerte hátráltató tényezője, hogy a finanszírozási lehetőségek csak késve követik a tudományos eredményeket.

Az új eredmények jelentősen hozzájárulnak annak pontos megértéséhez, hogy mi történik az agyban különböző viselkedési zavarok esetén, írja a Qubit.

Megtalálták a kutatók azt az agyi rendellenességet, ami magyarázatot adhat arra, miért válik valaki pszichopatává, írja a hvg.hu.

A konverziós zavarok kezelése elsősorban pszichoterápiával történik, de jó lehetőség a fizioterápia, a rehabilitáció és a relaxáció is.