A genetikai vizsgálatok elterjedésével egyre gyakrabban kérdezik meg az orvostól: Mekkora a valószínűsége annak, hogy rákom lesz? Azoknál, akiknél már kimutatták a rákot, egy másik kérdésre kellene felelnie az orvosnak: Mennyi időm van még hátra?

   Alhasi fájdalom és tapintható terime: kezdetben ezek a jelek utaltak a 25 éves nőbeteg daganatára. Az MR-vizsgálat gyermekfej nagyságú szolid térfoglaló elváltozást mutatott ki a jobb vese területén, amely a kórszövettani kép alapján Wilms-tumor gyanúját keltette.   A felnőttkori Wilms-tumor ritkaságnak számít, patogenezisében az embrionális metanephros szövetmaradványainak tulajdonítanak szerepet. A beteg operációjakor a sebészek egyidejűleg a nyirokcsomókat és a rekeszizom jobb felét is reszekálták. A képlet kórszövettanilag renális anaplasztikus mezenchimális daganatnak bizonyult, és a gyermekkori Wilms-tumor második stádiumának felelt meg. A stádiummeghatározás céljából végzett vizsgálatok nem fedtek fel távoli áttéteket. A fiatalasszony a gyermekkori Wilms-tumor kezelésére ajánlott kemoterápiát kapta (carboplatin, cyclophosphamid, vincristin és doxorubicin a SIOP protokoll szerint).    A nagy malignitású Wilms-tumor a gyermekek leggyakoribb szolid daganata. Legtöbbször 2–4 éves korban diagnosztizálják, 10 év felettieknél már csak igen ritkán. A szerzők a der Urologe című folyóiratban azonban beszámolnak egy másik hasonló esetről is (2007; 46:402–405). Egy 15 éves leány dysuria és deréktáji fájdalmak miatt fordult orvoshoz. Az ultrahangvizsgálat echomentes térfoglaló elváltozást mutatott ki, amelyet gyulladásos folyamatnak tulajdonítottak. Minthogy azonban az antibiotikum-kezelés nem hozott eredményt, műtétet végeztek, és a reszekált daganat nephroblastomának bizonyult. A műtétet ebben az esetben is kemoterápia követte.    Eddig Európában összesen 70 felnőtt – kétszer annyi férfi, mint nő – esetében számoltak be újonnan jelentkező Wilms-tumorról, amely azonos gyakorisággal támadja meg a bal és a jobb vesét. Kóroktana heterogén, a tumor felépítésében különféle szövetek vehetnek részt. A betegség családokban is halmozódhat, de sporadikus előfordulása gyakoribb. A felnőttkori Wilms-tumor prognózisa kedvezőtlenebb, mint a gyermekkorié – a nők körében valamivel jobb, mint a férfiaknál. A felnőttek kezelésekor gyakran erélyesebb kemoterápiára van szükség. Ha a képalkotó vizsgálatok eredménye egyértelmű, a biopsziát az áttétképződés veszélye miatt nem ajánlják.