Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője

Svéd és amerikai kutatói áttörést értek el a tartós, egy éven túli poszt-Covid ízérzékelési zavarok megértésében, írja az Index.

Az OKPI kutatói biomarkereket azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak a poszt-Covid szindróma korábbi felismeréséhez, pontosabb diagnózisához.

A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.

A PrecisionLife kutatói AI-alapú genomelemzéssel azonosították a krónikus fáradtság szindróma hátterében álló genetikai architektúrát, írja a Qubit.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

A HUN-REN KOKI kutatói feltárták a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.

Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Ezt is vizsgálták az MTA által indított „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című program keretében.

A Nature Communications folyóirat cikkében a sürgősségi osztályon fogadott Covid-19 pozitív és negatív betegeknél kialakuló poszt-Covid tünetek arányát hasonlították össze.

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe programjai közt november 26-án rendezik meg a „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című szimpóziumot.