A jó minőségben végzett endoszkópia eredményesebbé teszi és kezelését, javítja a betegségek kimenetelét, csökkenti a szövődmények előfordulását, és növeli a betegelégedettséget.
Átlagosan naponta egy-két szűrőcélú kolonoszkópiát végeznek az erre a célra kijelölt, ötvennél több centrumban, ám a vizsgálatok elosztásán javítani kellene.
A járóbeteg-szakellátást is érintő országos programokat tekintettek át a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján Balatonfüreden, a vastagbélszűrés mellett szóba kerültek a lelki egészségközpontok, a sürgősségi ellátás és az Egészséges Budapest program is.
Az utóbbi pár évben a terápiás endoszkópos lehetőségek tárháza látványosan bővült, a beavatkozásokat segítő újabb és újabb eszközöknek köszönhetően minimális mértékben invazív endoszkópos módszerek segítségével lehet kiváltani sebészeti intervenciókat.
Az állami szektor kapacitásai nem lesznek elegendőek a jövő évtől bevezetendő szervezett, kétlépcsős vastagbélszűrés műszeres vizsgálatainak elvégzésére. .
A jövő év közepétől országosan elérhető, és központilag szervezett lesz az 50–70 közötti korosztály számára a kétlépcsős vastagbélszűrés, tovább növelik a védőnői méhnyakszűrések arányát, és erősítenek az emlőszűrés rendszerén is.
Megszületett a döntés a vastagbélszűrés teljes populációs kiterjesztéséről. A szűrés kétlépcsős, az első lépcső a humán székletvér immunkémiai kimutatását, a második lépcső, nem negatív esetben a teljes kolonoszkópos vizsgálatot tartalmazza.
Bár üdvözlik a vastagbélszűrés országos bevezetését, egy sánta modell elindítása helyett egy szakmailag megalapozott rendszert szeretnének, melyben megfelelően motivált lehetne minden szereplő.
Ha korábbi beavatkozások következtében kialakuló fibrózis miatt válik a colon adenomája nem elemelhetővé, az elváltozás nagy eséllyel sikerrel kezelhető endoszkópos rezekció révén.
Egyéves felkészülést követően, november 18-án konszenzus született az érintett szakmák között abban, miként kell megvalósítani a hosszú évek óta tervezett vastagbélszűrési programot. Hazánkban évente csaknem 5000 ember hal meg kolorektális rákban, és az elérhető legfrissebb, 2001-es adatok szerint a betegség éves kezelési költsége már akkor meghaladta a 9,9 milliárd forintot. A döntést, hogy a két szűrési forma közül ki melyiket választja, a biotikus szerint rá kell bízni a lakosságra.