A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke bírálja az Európai Bizottságot

A szakemberek szerint az irányelv figyelmen kívül hagyja a cigarettázás és a füstmentes alternatívák közötti alapvető tudományos különbségeket. A szakemberek arra figyelmeztetnek: ha Brüsszel minden nikotinterméket azonos kockázatúnak tekint, az nemcsak félrevezeti a közvéleményt, hanem a hatékony közegészségügyi fellépést is akadályozhatja.

A nyílt levélben 16 európai ország 26 független tudósa és közegészségügyi kutatója szólalt fel, miután az Európai Bizottság ismét napirendre tűzte a dohány- és nikotintartalmú termékek uniós szabályozásának (TPD) felülvizsgálatát, amely évekre meghatározhatja az európai dohánypiac jövőjét. A levél aláírói azonban attól tartanak, hogy a jelenlegi irány alapján a TPD olyan tudományosan megalapozatlan feltevésre épülhet, amely közegészségügyi kockázat szempontjából egy kalap alá veszi az új típusú nikotintermékeket az éghető cigarettákkal.  Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a biztosi testület tagjainak címzett dokumentumot magyar részről Szemelyácz János addiktológus-pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke írta alá.

A tudósok és kutatók szerint a bizonyítékok egyértelműen különbséget tesznek a dohány égése során keletkező toxikus anyagok és maga a nikotin hatásai között; a dohányzással összefüggő megbetegedések döntő többségét ugyanis az égés melléktermékei okozzák, nem a nikotin. Ennek megfelelően azt kellene figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívák milyen mértékben csökkentik az egészségkárosító kitettséget a hagyományos cigarettához képest. A nyílt levél szerzői hangsúlyozták, hogy a szabályozási és tudományos értékelésnek összehasonlító alapon kell működnie, összhangban az Európai Parlament korábbi felhívásával.

Nem minden nikotintermék egyformán kockázatos

Szemelyácz János és társai a jogalkotási javaslat kapcsán az alábbiakra hívták fel Von der Leyen elnökasszony és az Európai Bizottság figyelmét:

• a füstmentes nikotintermékeket elsősorban a füsttel járó cigarettázás folytatásához kell mérni, nem pedig a teljes absztinenciához; 
• ismerjék el, hogy nem minden nikotintermék egyformán kockázatos – jelentős különbség van köztük, és ezt a szabályozásnak is tükröznie kell, nem pedig automatikusan a cigarettával azonos szintre sorolni mindet;
• tegyenek világos különbséget aközött, hogy mi árt: a dohány égése során keletkező káros anyagok, illetve maga a nikotin nem ugyanaz a kockázat;
• a fiatalok védelmét és az illegális piac problémáját kezeljék szigorúan, de arányosan, anélkül, hogy minden terméket indokolatlanul egyformán kockázatosnak minősítenének;
• illetve kövessék azt az összehasonlító tudományos megközelítést, amelyet az Európai Parlament kifejezetten kért.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke kiemelte, hogy a levélben megfogalmazott aggályaik mellé 130 tudományos publikációt is csatoltak. A szakértők közül azt senki sem vitatja, hogy a cigarettázás káros következményekkel járhat, ugyanakkor a dohányzással összefüggő rákos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegségek és a korai halálozás döntő többségét nem a nikotin maga, hanem az égés során keletkező anyagok okozzák.

Szemelyácz János kifejtette: ha az Európai Bizottság a füstmentes termékeket kizárólag a „semmit sem használni” állapothoz méri, akkor rossz szakpolitikai kérdést tesz fel. Ezzel szemben azt javasolt figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívára váltó dohányosok csökkentik‑e a cigarettázással járó káros anyagoknak való kitettségüket, valamint a dohányzással összefüggő betegségek kockázatát a hagyományos cigarettázáshoz képest.

Félrevezet a nikotin és a füst összemosása

Az addiktológus-pszichiáter rámutatott: a nikotin és a füst összemosása félrevezeti a közvéleményt, és rossz szakpolitikákhoz vezet. Ugyanez igaz azokra az általános kijelentésekre is, amelyek szerint az újabb nikotintermékek „ugyanolyan károsak”, mint a dohányzás. Az összes rendelkezésre álló bizonyíték nem ezt támasztja alá. A nikotin addiktív és nem kockázatmentes, de nem ez az elsődleges oka a dohányzással összefüggésbe hozható rákos megbetegedéseknek, a krónikus tüdőbetegségnek vagy a legtöbb dohányzásnak tulajdonítható szív- és érrendszeri ártalomnak, mert ezeket döntően az égés során keletkező mérgező anyagok belégzése okozza.

Az Európai Bizottság asztalán lévő nyílt levél egyértelművé tette: az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült független bizonyítékok, áttekintések ismételten különbséget tesznek a az alternatív termékek és a cigarettázás között. Ezzel együtt a fiatalok védelme alapvető fontosságú, bármely nikotintermék kiskorúak általi használatát meg kell akadályozni. Az olyan országok tapasztalatai, mint az USA, Új‑Zéland, vagy az Egyesült Királyság azt mutatják, hogy a fiatalkori dohányzás tovább csökkent még ott is, ahol a füstmentes nikotintermékek szigorú szabályozás és ellenőrzés mellett elérhetők.

A szakpolitikai kihívás az, hogy megakadályozzuk a fiatalok rászokását, miközben nem fosztjuk meg a felnőtt dohányosokat a cigarettánál kisebb kockázatú alternatívákhoz való hozzáféréstől – jegyezte meg Szemenyácz János. Hozzátette: Európa „füstmentes generációt” kíván elérni, amelyet az Európai Bizottság 2040‑re kevesebb mint 5 százalékos dohányhasználatként határozott meg. Ennek ellenére a cigarettázás továbbra is széles körben elterjedt az Európai Unióban. 

Nem mindegy, hogy éghető vagy füstmentes

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke úgy véli, ha Brüsszel most arra a fikcióra épít, hogy minden nikotintermék lényegében azonos, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a cigarettapiacot védi, ahelyett, hogy visszaszorítaná azt. Márpedig a szakember meggyőződése szerint Európa nem állíthatja, hogy „a tudományt követi” a rák elleni küzdelemben, ha figyelmen kívül hagyja a dohányzásellenes szabályozás egyik legalapvetőbb tudományos különbségét: a éghető és a füstmentes termékek közötti eltérést.