A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

Az egészségügyről, a magán- és köfinanszírozott ellátás viszonyának rendezéséről is szó esett hétfőn a T. Házban.

Tóth Zsolt anyajegyének története eljutott már az egészségügyi miniszterhez is, aki a hvg360-nak megerősítette: az egyetemi magánszolgáltatók működését is felül fogja vizsgálni.

Végre érdemes lenne eljutni egy őszinte társadalmi közmegegyezésig arról, mit várunk a köz által finanszírozott egészségügytől, írja Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika stratégiai vezetője a Portfolión.

Az új kormány felállásával az egészségügyben is adott a lehetőség egy új, építkezőbb szemléletre. Lancz Róbert  cikke a Portfolio-n.

Ami jogszerű, vagy jogszerűnek vélt, az lehet teljesen etikátlan, írja Facebook-bejegyzésében Hegedűs Zsolt miniszterjelölt.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) reprezentatív felmérése rávilágított, hogy a hazai orvostársadalom jelentős része már több lábon áll.

Nem csak egy egészségügyi reformtervet rendelt meg a kormány a BCG Consulting Grouptól; egy javaslatot kidolgoztattak a magánegészségügy átalakításáról is – tudta meg a HVG.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a KSH adatai alapján elemezte a magyar egészségügyi kiadások szerkezetét, írja a Pénzcentrum.

A magánszektorban konszolidációra lesz szükség, az állami egészségügy pedig forrásbevonásra szorul, mondta Lengyel Lívia egészségügyi szakértő az Economx szerint.