Az új monitoring eszköz az ujjbegyen viselhető tapaszhoz hasonlít, az izzadságból gyűjt energiát, és többféle kémiai anyag folyamatos monitoringjára képes.

A neurológiai eredetű mozgászavarok az idősödő társadalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek. Annak ellenére, hogy viszonylag ritka előfordulásúak, a prevalenciaadatok alapján a legtöbb egészségügyi szolgáltató a praxisa során találkozni fog ezekkel. A betegek életminőségét jelentősen befolyásoló kórállapotok felismerése számos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézséget okozhat, illetve kezelésük sok esetben multidiszciplináris csapatmunkát és speciális szaktudást igényel. Ezt a munkát segítik a folyamatosan fejlesztett szakmai irányelvek, nemzetközi konzorciumok és a szakmai szervezetek által szervezett folyamatos továbbképzések. Jelen összeállításban a leggyakoribb kórképek differenciáldiagnosztikai szempontjait ismertetjük.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.

Magyarország neurológiai szakellátását az állami egészségügyi rendszerben 56 neurológiai osztály és 565 neurológiai szakrendelés és szakambulancia biztosítja.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A Parkinson kór lefolyása során megkülönböztetünk ún. preklinikai szakaszt, amikor a PK-ra jellemző neurodegeneratív folyamatok elindulnak, de még klinikai tünetet nem okoznak, és ún. prodromális szakaszt, amikor egyes tünetek már jelen vannak, de nem elégségesek a PK diagnózisának felállításához.

A Parkinson-kórhoz kapcsolódó REM (rapid eye movement) alvási viselkedészavar, nyugtalan láb szindróma, nappali aluszékonyság, obstruktív alvási apnoé, illetve a cirkadián ritmus zavara jelentősen rontja az életminőséget.

Az előrehaladott Parkinson-kór diagnosztizálásában – és az eszközös terápia megkezdéséről való döntésben – előnyös lehet a Delphi-kritériumok figyelembe vétele.

Valamennyi hagyományos antidepresszáns biztonságosnak és jól toleráltnak minősül a Parkinson-kóros betegek depressziójának kezelésében. A terápiák eredményességében a poolozott analízisek mérsékelt hasznot sejtetnek.