A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.

A Tüdőér Egylet adománygyűjtést indított egy új, a kisvérköri magas vérnyomással élők mindennapjait segítő berendezés beszerzéséért.

A pontos diagnózis felállítása akár évekbe is telhet, célzott szívultrahang vizsgálattal azonban lerövidíthető ez az időszak.

Magyarországon még nem elérhető kardiovaszkuláris katéterterápiás és műtéti beavatkozásokat vezet be a GOKVI.

A polycythaemia vera (PV), az ún. valódi bővérűség, a 2016-os WHO nevezéktana, ill. felosztás szerint egy krónikus myeloproliferativ daganatos megbetegedés.

A mélyvénás trombózis az esetek többségében a lábszárra lokalizálódik, és spontán megoldódik. Amennyiben az alsó végtagi proximális vénákra is kiterjed, jelentősen nő a szimptomatikus tüdőembólia kockázata.

A helyesen működő, védő jellegű hemosztázis feladata az érhálózat átjárhatóságának és integritásának folyamatos biztosítása. A hemosztázis folyamata bonyolult celluláris és humorális mechanizmusok igénybevételével valósul meg, melyek legfontosabbjai: trombocita-funkciók, a koagulációs rendszer működése, az antikoaguláns és fibrinolitikus rendszer egyensúlya, gyulladásos folyamatok, endotél-funkció/diszfunkció.

A veszélyeztetettek gondos kiszűrésével, profilaxis alkalmazásával és a befolyásolható kockázati tényezők módosításával a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia előfordulása jelentősen csökkenthető.