Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.

Az erectilis diszfunkció (ED) a férfiak egyik leggyakoribb szexuális problémája, amely jelentős hatással van életminőségükre, önbecsülésükre és párkapcsolataikra.

Az erectilis diszfunkció (ED), magyar nevén merevedési zavar a férfiak egyik leggyakoribb szexuális működési zavara. Az előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, a férfiak egyharmadát érinti élete során. Negatív hatással van az intim kapcsolatokra, az életminőségre és az önbecsülésre. A legtöbb esetben a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához.

Az emelkedett testtömegindexet (BMI) összefüggésbe hozzák a szív változásaival, például az epicardialis zsírszövet (EAT) vastagságának a növekedésével. Ezt a zsírt a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek prediktoraként azonosították. Mindazonáltal kevés tanulmány tesztelte több szív- és érrendszeri kockázati tényező (magas testsúly vagy vérnyomás) összefüggését az EAT-vel serdülőknél és gyermekeknél. Ezért a jelenlegi kutatás fő célja az volt, hogy meghatározza a BMI, a túlsúly, az elhízás és a vérnyomás hatását az EAT vastagságára gyermekeknél.

A fejfájás a leggyakoribb panaszok közé tartozik. Kóreredet szempontjából önálló fejfájásokat és más betegségek következtében megjelenő (tüneti) fejfájásokat különítünk el. Az önálló fejfájások a szerkezetileg ép idegrendszer működészavarának következtében alakulnak ki; legfontosabb képviselőjük a migrén.

Cukorbetegeknél fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A diabétesz fontos kockázati tényezője a CKD kialakulásának, amely önmagában is fokozza a KV-kockázatot.

Nagyon sok tehetséges, ambiciózus fiatalt látok, akik néhány év alatt egy-egy területen jelentős gyakorlatra tesznek szert – nyilatkozta lapunknak Csanádi Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója.

Többszörösen alátámasztott, hogy az elhízás alacsony-szintű gyulladásos mikrokörnyezettel, endothel-diszfunkcióval, oxidatív stresszel és következményesen a kardiovaszkuláris (CV) megbetegedések fokozott rizikójával társul. A test összes zsírtartalma mellett azonban lényeges a zsír eloszlása is: a CV kórképek rizikója szempontjából kiemelten fontos szerepe van a myocardium és a visceralis pericardium között található zsírrétegnek, az ún. epicardialis zsírszövetnek.

A krónikus vesebetegség (KVB) becsült prevalenciájának aránya világszerte a népesség 12-15%-a, Magyarországon a KVB-s betegek száma mintegy 1,5 millióra tehető.