Barta Judit habilitált egyetemi docens vezeti a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáját július elsejétől.

Egy új MRI-rendszer még a tünetmentes személyeknél is képes a kockázat megállapítására, írja az OTSZ Online.

Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.

A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.

Az ORBITA-2 tanulmányban a percutan coronaria interventio placebobeavatkozással összehasonlítva szignifikánsan jobb tüneti eredménnyel járt az antianginás kezelésben minimálisan vagy egyáltalán nem részesülő betegek körében.

Az obezitás progresszív, pandémiás méreteket öltő, gyakran többszörös recidívát mutató, potenciálisan gyógyíthatatlan betegség, amelynek számos következménye van. Rontja az életminőséget és a várható élettartamot, napjainkra az egyik legjelentősebb közegészségügyi problémává vált.

A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. 

A krónikus koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél az antianginás gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a megfelelő tolerálhatóság és a beteg együttműködésének biztosítása. Az antianginás szerek kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni.

Ennek a nagy, prospektív nemzetközi PF regiszternek az eredményei szerint a társbetegségek átfogó, irányelvek szerinti gyógyszeres kezelése (GMDT) a halálozás alacsonyabb kockázatával társult ≥2 CHA₂DS₂-VASc pontszámmal rendelkező, pitvarfibrillációban (PF) szenvedő betegeknél. Az orális antikoaguláns (OAC) kezelés csökkentette mind az össz-, mind nem-kardiovaszkuláris eredetű halálozást, függetlenül a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésére alkalmazott GMDT-től.

A balesetet szenvedett, stroke-gyanús, belső vérzéses vagy egyéb okból sürgősségi ellátásra szoruló betegek kivizsgálását mostantól egy minden eddiginél gyorsabb és pontosabb képet adó, alacsony sugárdózisú CT segíti a Semmelweis Egyetemen.