Megszületett a döntés a vastagbélszűrés teljes populációs kiterjesztéséről. A szűrés kétlépcsős, az első lépcső a humán székletvér immunkémiai kimutatását, a második lépcső, nem negatív esetben a teljes kolonoszkópos vizsgálatot tartalmazza.
A kényelmetlennek tartott vastagbélbélrák-szűrésre való meghívás elfogadása vagy elutasítása mögött álló okok felderítése segíthet, hogy a jövőben célratörőbben fogalmazzuk meg a meghívókat.
Miért nincs kolorektális rákszűrő program Magyarországon? 1. évf. 1. szám
Medical Online >> Rovatok >> gasztroenterológia
2013-07-12
Magyarország évek óta első helyeken áll Európában (sőt a világon) a kolorektális rákhalálozásban, különösen a férfiak mutatói rosszak. Nagyon magas az új esetek száma, és nagyon rossz a túlélés esélye. Amíg a fejlett országokban az ötéves túlélés 55-65 százalék körül van, nálunk valószínűségbecslési számítások alapján (Gompertz-eloszlás) 35 százalék körül.
A képalkotó eljárások jelentősége Crohn-betegségben 1. évf. 1. szám
Medical Online >> Rovatok >> gasztroenterológia
2012-06-21
A gyulladásos bélbetegségek, ezen belül elsősorban a Crohn-betegség ellátásában kiemelkedő szerepük van az egyes képalkotó eljárásoknak. Mit tegyünk, mit tehetünk az endoszkópián túl? Az utóbbi években, az egyre agresszívebb kezelési eljárásokkal párhuzamosan az érdeklődés középpontjába került a betegkövetési stratégia, monitorizálás újragondolása is.
A komputertomográfiás kolonográfia (CTC), más néven virtuális kolonoszkópia hasonlóan eredményes a rák és a prekancerózus polipok kimutatásában a 65 éven felüliekben is, mint a standard vastagbéltükrözés – ezt mutatta ki egy, február 17-én a Radiology-ban online megjelent vizsgálat.
Október elsejétől több német laboratórium is teszteli az mSEPT9 névre hallgató, vérből kivonható biológiai jelzőanyagot: a biomarker az Epigenomics nevű cég vizsgálatai szerint valóban alkalmas a vastagbélrák korai kimutatására. A hírt a szeptemberben megrendezett európai onkológiai konferencián (ECCO/ESMO) jelentették be Berlinben.
A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.
Egyéves felkészülést követően, november 18-án konszenzus született az érintett szakmák között abban, miként kell megvalósítani a hosszú évek óta tervezett vastagbélszűrési programot. Hazánkban évente csaknem 5000 ember hal meg kolorektális rákban, és az elérhető legfrissebb, 2001-es adatok szerint a betegség éves kezelési költsége már akkor meghaladta a 9,9 milliárd forintot. A döntést, hogy a két szűrési forma közül ki melyiket választja, a biotikus szerint rá kell bízni a lakosságra.
CT-kolonográfia a gyakorlatban
A napi gyakorlatban legtöbbször a kettős kontrasztos irrigoszkópiát ajánlják fel a kolonoszkópiát elutasító betegeknek. A virtuális endoszkópia azonban kiválthatja ezt a sokat bírált módszert. Torinói szerzők elsőként hasonlították össze a két eljárás gyakorlati alkalmazását.
A rosszindulatú vastagbéldaganatok világszerte a második helyen szerepelnek a daganatos betegségek miatt bekövetkező halálesetek okai között (a főbb adatokat lásd keretes írásunkban). Egyre határozottabban látszik azonban, hogy az adenomatózus polipok korai felismerésével lényegesen javíthatunk a kedvezőtlen helyzeten.
A felismerés és a megelőzés pontos eszköze a kolonoszkópia, hiszen segítségével a vizsgáló látótérbe hozhatja az elváltozásokat, biopsziás mintát vehet belőlük, sőt el is távolíthatja vele a polipot. A módszer azonban invazív, költséges, sok beteg számára nehezen tolerálható, ráadásul bélperforációt okozhat (ennek aránya 0,1 százalék körüli). Az is a hátrányaihoz tartozik, hogy a coecumot még a gyakorlott vizsgáló is csak az esetek körülbelül 90 százalékában éri el vele.