Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.

Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.

Biztató eredményeket mutatott a BCMA-CD19 célpontú bispecifikus antitest krónikus gyulladásos demielinizációs polineuropátia (CIDP) terápiájában.

A hvg.hu ír a Mass General Cancer Center vizsgálatáról, amely szerint egy új immunterápiás eljárás drámai módon zsugorítja a glioblasztómát.

Átfogó elemzésben vizsgálták az ELTE munkatársai, mennyire gyakori, hogy valaki több SARS-CoV-2 variánssal fertőződik meg egyidejűleg, illetve hogy ezekben az esetekben milyen eséllyel jöhet létre egy új, hibrid vírusváltozat.

A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.

Az új injektálható gél segítségével immunsejtek juttathatók a rákos daganatokba, ami növelheti a terápia hatásosságát, írja az OTSZ Online.

A Houston Egyetem kutatóinak új fejlesztése a vizsgálati fázisban levő UniPro diagnosztikai eszköz, amely képes az elsődleges tumorokról leszakadt, vérben keringő rosszindulatú tumorsejtek felismerésére.

In vitro körülmények között, rágcsáló-xenograftmodellekben kimutatták, hogy a CLL-sejtek túlélése és növekedése az aktivált CD4⁺ T-sejtek működésének függvénye.

Új alapokra helyezték a méhen kívül, laborban növesztett emberi embriók kutatását: eltörölték az embriók vizsgálatának idejét korlátozó 14 napos szabályt, írja a Qubit.