Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

A program a személyre szabott onkokardiológiai ellátás fejlesztését és a daganatos betegek körében jelentkező szív‑ és érrendszeri kockázatok korai felismerésének támogatását célozza Európa‑szerte.

A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.

Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.

A klímaváltozás, az urbanizáció, a demográfiai és gazdasági válságok egymásba fonódó hatásai új egészségügyi kockázatokat teremtenek, közli az Economx.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

Magyarország egyik legnagyobb, mozgásra ösztönző közösségi programja ezúttal a női egészségre irányítja a figyelmet „Gyerünk, Anyukám!” szlogennel.

Egy angol kutatócsoport azt a kérdést boncolgatta, hogy öt jól ismert, egészséges étrendi mintázathoz való következetes alkalmazkodás miként befolyásolja a várható élettartamot és a halálozási kockázatot.

Magyar kutatók vezetésével mérföldkőhöz érkezett a fehérjekutatás: a kénatomok jelenthetik a kulcsot a népbetegségek megértéséhez.

A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.