Biomarkerek és mesterséges intelligencia az egészségfejlesztésben
A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.
Pár éve még nem gondoltuk volna, hogy léteznek olyan komplex testösszetétel-elemzők, amelyek valójában a teljes testünket vizsgálják az anyagcserénkkel együtt. Ezek az eszközök ízületi problémákat, testtartást, a vállízület mozgástartományát, reakcióidőt, tüdőkapacitást, egyensúlyi képességet, szív-érrendszeri funkciókat is elemeznek, és megadják a metabolikus életkort. Az innovatív szemléletű eszközök segítségével bármikor elindítható egy adat alapú, folyamatosan mérhető egészségfejlesztési program. Mert ha karban tartjuk bizonyos értékeinket, akkor az öregedés lassítható lesz.
A szem és a bőr új szuperlaborrá válnak
2030-ban a test „beszélni” fog – nem szavakkal, hanem biomarkerekkel. A szemfenék, a bőr, a hang, a szívritmus olyan adatprofilt adhat, ami korábban szinte egy teljes klinikai kivizsgálás szintje volt. Egyetlen szemfenék vagy arcbőr vizsgálat alapján mesterséges intelligenciával már ma is képesek vagyunk kardiovaszkuláris vagy vesebetegség-rizikókat becsülni. A bőr is szenzorplatformmá válik: izzadságunkból glükóz, elektrolitok és gyulladásos markerek követhetők, nagy felbontású képalkotással pedig a melanomát már alig látható stádiumban kiszúrhatjuk. A hang- és beszédelemzés finom mintázataiból algoritmusok azonosíthatják a korai Parkinson-jeleket, a depresszió vagy a kognitív hanyatlás gyanúját még a klasszikus tünetek előtt.
Újonnan figyelendő biomarkerek
A jövő páciensei többek között már az NAD+ szintet vagy a telomer hosszt és a telomeráz aktivitás vizsgálatát fogják követni. Egyre szélesebb körben érhetőek el új, longevity szemléletű labortesztek is, amelyek segíthetnek megválaszolni a kérdést: milyen a biológiai életkorom, milyen gyorsan öregszem valójában, és hogy valóban mérhető változás látható-e az egészségemben. Ezáltal időt és költséget optimalizálhatunk, és egészséget nyerhetünk.
A láthatatlan szívstressz mérése
A szívfrekvencia-variabilitás (HRV) néhány év alatt az egyik legkomolyabb kardiovaszkuláris rizikójelzővé nőtte ki magát: alacsony értéke több tanulmányban a hirtelen szívhalál, a kardiovaszkuláris események, cukorbetegség következménye és a korai halálozás előrejelzője. Az autonóm idegrendszer rezilienciáját a következő években várhatóan úgy figyeljük majd, ahogy ma a vérnyomást. A vizsgálati értékek számításához szükséges PPG technológia egyre több adatpont felhasználása révén a közeljövőben már akár EKG-pontosságú eredményeket is adhat.
Adat alapú megelőzés
A gépi tanulással, mesterséges intelligenciával támogatott, komplex műszeres testelemzés, oxidatív stressz és antioxidáns kapacitás elemzés jól egészítik ki a jelenleg széles körben alkalmazott vizsgálati módszereket. Ezek nemcsak a betegségek kimutatására, hanem az egészségfejlesztés adat alapú hatékonyságának növelésére fókuszálnak. Így javíthatók a megelőzési stratégiák, növelhető a lakosság egészségben eltöltöltött éveinek száma, és csökkenthető az egészségügyi rendszer terhelése.
