A platform nemcsak a HR-esek, fejvadászok üzletfejlesztők és munkavállalók számára értékes adatbázis, hanem a kibertámadók számára is.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A technológia nemcsak hatékonyságot hoz, új típusú megfelelési kérdéseket is felvet – ezekről is szó volt a Digital Compliance 2026 konferencián.

Ebben a valós klinikai gyakorlatot tükröző vizsgálatban, pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén az edoxaban hatékonyabbnak bizonyult az ischaemiás stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésében, mint a többi orális alvadásgátló kezelés. Ugyanakkor az edoxaban biztonságossági profilja is kedvező volt.

Bal kamrai szisztolés diszfunkcióval rendelkező és/vagy szívelégtelenségben szenvedő, szívinfarktuson átesett betegeknél a magasabb kiindulási vagy jelentősebben emelkedő aldoszteron-szintek fokozott kardiovaszkuláris rizikóval társulnak. A rizikó csökkentésében az eplerenon hatásosnak bizonyult.

A gyakorlatban súlyos hiányosságokkal küzd az EU-banműködő orvosi riasztási mechanizmus, a Belső Piaci Információs Rendszer, írja az Átlátszó.

Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).

Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.