A Saccharomyces boulardii szerepe a kórházi Clostridioides difficile fertőzés profilaxisában
A kórházban szerzett Clostridioides difficile fertőzés (CDI) profilaxisa során lényeges különbséget tenni az alkalmazott probiotikus törzsek között. A S. boulardii CDI megelőzésében való alkalmazását szakmai irányelv és metaanalízisek is támogatják. Egy retrospektív kohorsz rámutatott arra is, hogy a S. boulardii melyik betegcsoportnál és milyen antibiotikum-terápia esetén kínál az átlagosnál magasabb profilaktikus védelmet.
A Clostridioides difficile fertőzés (CDI) jelentős kihívást jelent az egészségügyi intézmények számára. Megelőzésére megoldásként kínálkozik a probiotikumok alkalmazása, azonban ez egy ellentmondásokkal teli területnek számít.
Egyes szakmai szervezetek (pl. Amerikai Gasztroenterológiai Kollégium (ACG)) a probiotikum-adagolással kapcsolatos aggályaikat a heterogén betegpopuláción kapott inkonzisztens eredményekre alapozzák, illetve felvetik a potenciális nem kívánatos hatások, köztük az invazív kórképek kialakulásának kérdését. Ezzel szemben az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) a probiotikumok alkalmazására vonatkozó klinikai irányelveiben ajánlja bizonyos probiotikus törzsek, többek között a Saccharomyces boulardii alkalmazását az antibiotikum-kezelésben részesülő gyermekek és felnőttek részére.
Leszögezendő, hogy a CDI megelőzése vonatkozásában a probiotikumok nem kezelhetők egységes kategóriaként, lényeges különbséget tenni az egyes probiotikus törzsek között, és érdemes tekintettel lenni arra is, hogy CDI szempontjából rizikócsoportba tartoznak-e a profilaxisban részesítendő betegek – életkoruk és/vagy antibiotikum-terápiájuk révén (1).
CDI profilaxis S. boulardii-val – egy retrospektív kohorsz tanulságai
Egy USA-ban végzett vizsgálatba antibiotikum-kezelést igénylő fertőző kórképpel hospitalizált betegeket vontak be. A 2016 január 1. és 2019 március 31. között kórházba került betegek legalább 3 napot töltöttek a kórházban, miközben olyan antibiotikum-kezelésben részesültek, amely a kórházban szerzett CDI magas rizikójával járt.
Az antibiotikummal kezelt betegek (átlagéletkor 67,6 év) egyik csoportja (n=4297 fő) S. boulardii profilaxisban részesült (naponta 2×500 mg S. boulardii-t (S. boulardii lyo CNCM I-745) tartalmazó kapszula; amely megfelel 20×109 kolóniaformáló egység (CFU)/nap dózisnak), másik – korban, nemben, testtömegindexben egyező – csoportja (n=4297 fő) nem részesült S. boulardii profilaxisban.
A hospitalizált betegek 25,7%-ában szepszis alakult ki, az antibiotikum-kezelésre leggyakrabban okot adó kórkép a tüdőgyulladás (31,3%) és a húgyúti fertőzések (29,5%) voltak.
A kórházban szerzett CDI magas rizikójával társuló antibiotikumnak tekintették a béta-laktámokat (béta-laktamázzal kombinációban is), karbapenemeket, cefalosporinokat, fluorokinolonokat és linkozamidokat. A betegek antibiotikum-kezelése átlagosan 4,8 napon át tartott. A betegek 96,5%-a intravénás antibiotikum-kezelésben részesült, a leggyakrabban alkalmazott antibiotikumok között szerepelt a ceftriaxon (43,1%), a piperacillin-tazobaktám (38,3%) és a levofloxacin (22,0%).
A CDI kialakulását polimeráz láncreakción alapuló laboratóriumi teszttel igazolták.
A vizsgálatba bevont betegek közül 66 betegnél alakult ki CDI (0,8%); akik közül 26 beteg (0,6%) S. boulardii profilaxisban részesült, míg 40 beteg (0,9%) nem.
A vizsgálati eredmények rámutattak arra, hogy a S. boulardii hatásosan, 48%-kal (HR 0,52 95% konfidencia intervallum 0,31-0,87) képes mérsékelni a kórházban kialakuló CDI rizikóját egy olyan betegpopuláción, amely a CDI kialakulása szempontjából magas rizikójúnak tekinthető, mivel hospitalizált, a CDI szempontjából magas rizikójú antibiotikum-kezelésben részesül, illetve átlagosan 65 évesnél idősebb.
Az eredmények összhangban állnak Goldenberg 2017-es Cochrane metaanalízisében megállapítottakkal, amelyek szerint a profilaktikus probiotikum-alkalmazás elsősorban azoknál a betegeknél csökkenti a CDI rizikóját, akik a CDI magas rizikójának vannak kitéve. Továbbá, a metaanalízis rámutatott arra is, hogy csak bizonyos probiotikus törzsek csökkentik a CDI rizikót, így például a S. boulardii, 60%-kal.
Jelen retrospektív kohorszvizsgálatban a S. boulardii-hoz köthető CDI rizikó-csökkenés a tüdőgyulladással kórházba került, illetve ceftriaxonnal kezelt betegeknél volt a leginkább kifejezett; 57%-os, illetve 76%-os mértékű. Ez összefügghet azzal, hogy a pneumonia antibiotikum-terápiája jellemzően hosszabb ideig tartott, mint az egyéb kórképeké (6,49 nap versus 3,99 nap) és több esetben tett szükségessé kombinációs antibiotikum-kezelést. Ismert, hogy mind az antibiotikum-terápia hossza, mind a kombinációs kezelés kapcsolatban áll az emelkedett CDI rizikóval (1).
Összegzés
A S. boulardii profilaktikus alkalmazása szignifikánsan, 48%-kal, csökkentette a kórházi CDI rizikót azoknál a betegeknél, akik a CDI kialakulása szempontjából magas rizikójú antibiotikum-kezelésben részesültek (1).
A MagnaPharm Hungary Kft. a forgalmazott készítményeit az alkalmazási előírásoknak megfelelően ajánlja.
Forrás:
(1) Wombwell E. Saccharomyces boulardii prophylaxis for targeted antibiotics and infectious indications to reduce healthcare facility-onset Clostridioides difficile infection. Microbes and Infection, 2023;25(3):105041.
