Csődöt mondott az orvoseltiltási riasztórendszer az EU-ban?
A gyakorlatban súlyos hiányosságokkal küzd az Európai Unió tagállamai között működő orvosi riasztási mechanizmus, a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI), írja az Átlátszó.
A problémára egy nemzetközi újságíró-csapat legfrissebb feltáró munkája világított rá, a megszerzett belső dokumentumok tanúsága szerint a hatóságok jelentős része – köztük a magyar szervek is – rutinszerűen hagyja figyelmen kívül a külföldről érkező, orvosi műhibákról vagy akár súlyos bűncselekményekről szóló értesítéseket.
Eltiltott orvosok „tiszta lappal” külföldön
A kutatás több olyan esetet dokumentált, ahol súlyos bűncselekményekért elítélt orvosok kaptak akadálytalanul működési engedélyt egy másik tagállamban. Egy gyermekpornográfia birtoklásáért elítélt pszichiáter Portugáliába költözött. Bár a svéd hatóságok kiküldték a riasztást, a portugál hatóságok meg sem nyitották azt, és engedélyezték a praxisát. Egy svédországi műhiba miatt (tüdőösszeomlást okozó téves gyógyszerelés) felfüggesztett orvos Cipruson kapott engedélyt, mivel a fogadó ország hatósága nem olvasta el a riasztást. Egy Svédországban higiéniai és szakmai okokból eltiltott fogorvos jelenleg is praktizál, mert a belga hatóságok nem tekintették meg az IMI-rendszerben rögzített adatokat.
A vizsgálat adatai szerint Magyarország azon 15 uniós ország közé tartozik, amelyek a vizsgált 2024-2025-ös időszakban a több mint 500 riasztás egyikét sem nyitották meg az IMI-rendszerben.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) hivatalos válaszában hangsúlyozta, hogy minden tájékoztatást „érdemben kezel és feldolgoz”, azonban a konkrétan meg nem nyitott 500 figyelmeztetés sorsára nem adtak magyarázatot. Az igazgatóság érvelése szerint amikor egy külföldi orvos magyarországi elismerést kér, az OKFŐ aktívan megkeresi a származási országot (2024-25-ben 163 ilyen eset történt). A hatályos magyar jogszabályok szerint egy másik tagállamban kiszabott eltiltásnak nincs automatikus hatása a hazai jogosultságra, az „alapvetően abban a tagállamban hatályos”.
A rendszer strukturális hibái
A tagállami hatóságok (Litvánia, Belgium, Ciprus) és a magyar Belügyminisztérium is számos kritikát fogalmazott meg az évi 2 millió euróból fenntartott IMI-rendszerrel szemben:
-
Adminisztratív teher: Nincs automatikus szinkronizáció a nemzeti adatbázisokkal; az értesítéseket manuálisan, egyenként kellene ellenőrizni, amire nincs elég humán erőforrás.
-
Adatvédelmi akadályok: A riasztások gyakran nem tartalmaznak közvetlen személyes adatokat, az azonosításhoz külön kereséseket kell végezni azonosítószámok alapján.
-
Információhiány: A rendszer sokszor csak a szankció tényét és időtartamát jelzi, de az indoklást (pl. etikai vétség vs. bűncselekmény) nem teszi azonnal láthatóvá.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a „betegbiztonság szabad áramlása” jelenleg illúzió az Európai Unióban. Amíg az IMI-rendszer nem válik automatizálttá és a tagállami hatóságok nem kötelezik magukat a proaktív ellenőrzésre, a bűncselekményekért vagy súlyos műhibákért eltiltott szakemberek továbbra is képesek lesznek kihasználni a határokon átnyúló adminisztratív réseket.
Az Európai Bizottság ígéretet tett a rendszer fejlesztésére, de a klinikai gyakorlatban és a HR-felvételi eljárások során a fokozott éberség és a direkt háttérellenőrzés továbbra is elengedhetetlen.
