A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A bétablokkolók (BB) évtizedek óta a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésének alapvető gyógyszercsoportját képezik. Alkalmazásuk kiterjed a hipertóniára, a koszorúér-betegség különböző formáira, a szívelégtelenségre és számos ritmuszavarra. Bár az elmúlt években újabb hatásmechanizmusú gyógyszerek jelentek meg, a BB-k szerepe továbbra is meghatározó, mivel prognózisjavító hatásuk számos klinikai helyzetben igazolt.

Az orvostudomány ma már krónikus, progresszív betegségként határozza meg az elhízást, amelynek több mint kétszáz szövődménye lehet, írja a Telex.

A kórházban hagyott gyermekek 23 százalékához már járnak önkéntesek, a cél az, hogy minden  gyermek mellé szervezetten érkező segítő kerüljön.

Miközben a dohányzás visszaszorulásával csökken a klasszikus fej-nyaki tumorok előfordulása, a HPV-asszociált oropharyngealis daganatok száma folyamatosan emelkedik. Számos országban a vírus már megelőzte a dohányzást mint vezető kockázati tényezőt ebben a daganattípusban.

A táplálékfehérje-allergia ellátása jól példázza a klinikai komplexitás és az egészségpolitikai szabályozás szoros kölcsönhatását, valamint az egységes szakmai irányelvek szükségességét.

A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.

A kritikusok szerint a jegyzőkönyv bizonyos feltételek mellett továbbra is utat enged a beleegyezés nélküli beavatkozásoknak, írja az eLitMed.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.