Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Mindez cselekvésre sarkall. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg Budapesten a „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát.

A Nature Immunology folyóiratban jelent meg az a publikáció, amelyben az intramuszkuláris és a nazális oltóanyagok emlékeztető oltásként adott hatásosságát vizsgálták a felsőlégúti fertőzések tekintetében.

A BMC Public Health folyóiratban jelent meg az a szisztematikus irodalmi áttekintés, amelyben összefüggést találtak a légszennyező anyagok jelenléte és a demencia kialakulásának kockázata között.

A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.

Egy több millió fő adataira kiterjedő kutatás szerint a Covid-19 diagnózisát követő időszakban nőtt a cukorbetegség incidenciája, de az oltások ezt a hatást jelentősen csökkentették.

Cukorbetegeknél fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A diabétesz fontos kockázati tényezője a CKD kialakulásának, amely önmagában is fokozza a KV-kockázatot.

Iráni kutatók egy olyan SNP-re bukkantak a D-vitamin receptor génben, ami szignifikáns összefüggést mutatott a koronavírus-fertőzés súlyosságával.

A jelen dolgozatban szakdolgozók részére foglaltam össze a legfontosabb elméleti ismereteket diabetológiai szempontból. A dolgozat második részében a mindennapi gyakorlat szempontjait összegzem, hiszen ezt a méltán népszerű hatóanyagot egyre többen használják.

Az elmúlt néhány évben az SGLT2-gátlókkal (elsősorban a dapagliflozinnal és az empagliflozinnal) végzett klinikai vizsgálatok lenyűgöző eredménnyel zárultak. Szignifikáns mértékben csökkentették az összes, valamint a szív- és érrendszeri (CV) halálozást bizonyos betegcsoportokban, a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket, a CV eseményeket és az albuminuria progresszióját, ha diabeteses, vagy nem diabeteses betegek kezeléséhez adták hozzá.

Bár számos tényező befolyásolja az ellátás biztonságát, a páciensek legalább annyira fontos szereplői a betegbiztonságnak, mint az orvosok és egészségügyi dolgozók.